Tóth Endre

Láttatok belőlem sok kis részletet - egész lényemből csonka darabot - s mindenki azt, mi néki tetszhetett. Életnagyságban sosem láttatok.

Bocsásd meg és nézd el sok gyarló hibámat. Homlokodat ne felhőzze hollószárnyu bánat.

Közös tőről fakad a rózsa, a tüske. Ne sirasd, hogy annyi tervünk szállt a kósza füstbe.

Csillagok letûnnek, az idő elpereg. Szeretlek, míg szivem dobog, szeress, amíg lehet.

Ember, te raktad a máglyát és te lettél az áldozat. Ha meg akarsz menekülni, magad oltsd el a lángokat.