Szerző

Vaszilij Oszipovics Kljucsevszkij

Vannak emberek, akik állattá válnak, mihelyt emberként kezdenek bánni velük.
Vannak emberek, akiknek egyetlen érdemük, hogy nem csinálnak semmit.
Aki nagyon szereti önmagát, azt nem szeretik a többiek, mert tapintatból nem akarnak a vetélytársaivá válni.