Vlagyimir Iljics Lenin

Forradalmi elmélet nélkül nincs forradalmi mozgalom sem.

A történelmet a néptömegek alkotják, a hősöket meg a történelem.

Éppen azért, mert mindenféle vallásos eszme, mindenféle isteneszme vagy akárcsak az istennel való kacérkodás is kimondhatatlan hitványság, amelyet a demokratikus polgárság különös türelemmel (sőt gyakorta még jóindulattal is) fogad, - éppen ezért ez a legveszélyesebb hitványság, a legundorítóbb "métely". Millió bûnt, szennyet, erőszakot és fizikai ragályt sokkal könnyebben ismer fel a tömeg, és ezért ezek sokkal kevésbé veszélyesek, mint a legdivatosabb "eszmei" köntösbe bújtatott, kifinomult, szellemi isteneszme.

A kis tévedés mindig szörnyû nagy tévedéssé válhat, ha az ember ragaszkodik hozzá, ha elmélyíti azzal, hogy nagy feneket kerít neki, ha "végigviszi".

Bizonyos önálló munka nélkül egyetlen komoly kérdésben sem lehet megtalálni az igazságot, és aki fél a munkától, az maga fosztja meg magát attól a lehetőségtől, hogy az igazságot megtalálja.

Ha elismerjük, hogy a természetben objektív törvényszerûség uralkodik, s hogy a természet objektív törvényszerûsége megközelíthető hûséggel visszatükröződik az ember fejében, akkor ez materializmus.

Az ember hibái mintegy folytatásai erényeinek. Ha az erények tovább tartanak, mint kellene, ha nem akkor mutatkoznak meg, amikor kellene, és nem ott, ahol kellene, akkor hibák.

A süketnél is rosszabb az, aki nem akar hallani.

A logika törvényei az objektívnak a tükröződései az ember szubjektív tudatában.

A bizalom jó dolog. Az ellenőrzés még jobb.

Egy hazugság, ha elég sokszor mondogatják, igazzá válik.

Vannak évtizedek, amikor semmi sem történik, és vannak hetek, amikor évtizedek sorsa dől el.

A kapitalista társadalomban a szabadság ugyanolyan, mint az ókori görögöknél: szabadság csak a rabszolgatartóknak jár.

A béke kivívásához (és még inkább a valóban demokratikus, valóban tisztességes béke kivívásához) az szükséges, hogy az államhatalom ne a földbirtokosok és tőkések kezében, hanem a munkások és a szegényparasztok kezében legyen. A földbirtokosok és a tőkések a lakosság elenyésző kisebbségét alkotják; a tőkések, mint mindenki tudja, őrült összegeket keresnek a háborún. A munkások és a szegényparasztok a lakosság hatalmas többségét alkotják. Õk nem gazdagodnak meg a háborún, hanem tönkremennek és éheznek.

Hogy nagy dolgot érjünk el, a kicsivel kell kezdenünk.

Forradalom idején az emberek milliói és tízmilliói többet tanulnak egy hét alatt, mint a közönséges, álmos életnek egész esztendeje alatt.

Amikor a történelem éles fordulatot tesz, hosszabb-rövidebb ideig még a haladó pártok sem tudnak beleilleszkedni az új helyzetbe, olyan jelszavakat ismételgetnek, amelyek tegnap helyesek voltak, de ma már minden értelmüket elvesztették.

A forradalom az emberiség legnagyobb extázisa.

Pontos és igaz információra van szükségünk. Az igazság pedig nem függvénye annak, hogy kinek használ.

Nem egyes kiváló nők ragyogó tettei a legjelentősebbek, hanem inkább a nők millióinak mindennapi jelentéktelen tettei, még a legegyszerûbbeké és a legszerényebbeké is.