Miért hinnék tebenned? Egész mivoltom keserû, keserûen szeretlek, mert másképp nem tudok. Gyanakszom. Éjjelente, ha alszol, feléd dőlök, szimatolom gyanútlan, alvó arcod. Mi van mögötte? Meddig állsz még, meddig várod, hogy testemet átdobjam, légtornász, naponta feléd e szörnyû föld felett? Ma még elkaptál. Tegnap is, ha szálltam. Nő-e benned, érik-e már a pillanat, amely zuhanni enged?