Ugrás a tartalomra
Bízol benne... megőrzi titkodat. Mert a barátod. Mert a testvéred. Mert a szülőd. Ezért megosztod vele. De nem mindet. Nem mindent. Lehetnek titkaid, amiket elmondasz másoknak. Néhányat. Nem mindet. De egy napon érkezik valaki... valaki, aki nem barátod, nem testvéred, nem szülőd. Sőt, még csak nem is a szerelmed. Valaki más. Valaki több. Mindennél és mindenkinél több. Akiben feltétel nélkül bízol. Akinek nem csak néhányat mondasz el titkaidból. Akire mindet rábízod. Sőt a legnagyobb titkodat is: az életedet. Feltételek nélkül, kételyek nélkül. Ez több, mint bizalom. Ez a legszebb érzés. Az összetartozás érzése.
Kapcsolódó idézetek
-
A barátod az, aki mindent tud rólad, és mégis szeret.
Elbert Hubbard
-
Az igazi barát az, aki akkor jön, amikor mindenki más megy.
Walter Winchell
-
Igazi barátod az, aki a hátad mögött is csak jót mond rólad.
-
Barátod az, akit mélységesen megértesz. Nem tudtok egymásnak hazudni. Túl közel vagytok egymáshoz.
Müller Péter
-
Ha valaki találkozik az igazival, azt egyszerûen tudja. Másra sem tud gondolni. Õ a legjobb barátod és a lelki társad is egyben. Alig várod, hogy vele élhesd le hátralévő életed. Senki és semmi más nem fogható hozzá.
-
A barátság az egyetlen olyan kapcsolat, amely kölcsönös, szabad választással jön létre. Nem velünk születik, mi teremtjük. Nem fertőzi meg semmilyen testi kapcsolat, vagy érdek. Nem akarunk egymástól semmit - egyszerûen csak jó együtt lenni. A barátság születése mindig együtt jár azzal az érzéssel, hogy találkoztunk már valahol. Hogy ismerem őt! Ez persze sejtelem, nem biztos, hogy így van. Sosem tudhatjuk, mitől vagyunk otthon egymásban. De ha a barátomhoz megyek: hazamegyek.
Müller Péter
-
Valahogy mindig lesz, mert úgy még sosem volt, hogy valahogy ne lett volna.
-
Valahogy mindig lesz, mert úgy még sosem volt, hogy valahogy ne lett volna.
-
Valahogy mindig lesz, mert úgy még sosem volt, hogy valahogy ne lett volna.
-
Valahogy mindig lesz, mert úgy még sosem volt, hogy valahogy ne lett volna.
-
A búcsú nélküli szerelem soha nem ér véget.
-
Nagyra becsülöm azt a barátom, aki időt talál számomra a naptárában, de még jobban szeretem azt, aki elő sem veszi a naptárát, ha rólam van szó.
-
Ne feledd, akinek barátai vannak, nem lehet felesleges!
-
Nő és férfi soha nem lehet barátja a másiknak. Annak a bizonyosnak. Mindenki másnak igen, de annak az egynek soha. Sem találkozásuk előtt, sem elválásuk után. Mert őket egy egészen más érzelem köti össze. Amiben esetlen minden baráti közeledés. Ami sokkal, sokkal mélyebb minden más emberi érzésnél, így a barátságnál is. Mélyebb, egyedibb, megismételhetetlen. Ez nagyon hamar kiderül. Két szempár összevillanásából, egy mosolyból, egy rövid beszélgetésből. Hamar eldől. És kettejük között már soha nem lehet baráti érzés.
Csitáry-Hock Tamás