Vannak ösvények, amelyeket el kell hagynunk, még ha fáj is - mert nem a miénk már. Ahogy a kínai mondja: "Kimész a házad kapuján, és sohasem térsz vissza." Életünkben sok énünk hal meg, és emlékké válik bennünk az, aki valaha voltunk, s akit holt énünk szeretett.