Már megvan bennünk az összetartozás. Ezért nem tudunk rendesen elszakadni sem egymástól. Olyan ez kicsit, mint otthon, amikor kidíszítjük a mézeskalácsokat. Amíg a cukormáz meg nem köt, bármilyen mintákat rajzolhatunk vele, de ha már megkötött, nem tudjuk visszacsinálni. Onnantól hiába minden, mindenképpen az lesz a mézeskalács mintája. Ugyanígy van ez velünk is. Ezért nem tudjuk sehogy sem elfelejteni egymást.