Az ember (...) csak lassan tanulja meg, hogy beossza az erejét, de mire felnő, már olyan jól tudja, hogy el is felejti, hogyan kell tiszta erőből nekifeszülni valaminek. És már csak vészhelyzetben tapasztaljuk meg, mivel is gazdálkodhatnánk.

Kapcsolódó idézetek

1. Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeláldozás között... És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel, és a társaság a biztonsággal... És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét, és a bók nem esküszó... És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget: a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével... És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez... Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér... Mûveld hát saját kertecskédet, magad ékesítsd fel lelkedet, ne mástól várd, hogy virágot hozzon neked...
2. Csak az igazi barát figyelmeztet rá, hogy maszatos az arcod.
3. Hajszolom a tudást, de ő a gyorsabb.
4. A tisztánlátás az élet olyan ajándéka, amely gyakran megkésve érkezik. Wass Albert
5. Onnan tudod, hogy megöregedtél, hogy a gyertyák már többe kerülnek, mint maga a torta. Bob Hope
6. Onnan tudod, hogy megöregedtél, hogy a gyertyák már többe kerülnek, mint maga a torta. Bob Hope
7. Az életnek csak akkor van értelme, ha van kivel megosztani az érzéseinket. Paulo Coelho
8. Nevetni az tud csak igazán, aki már eleget sírt.
9. Vannak pillanatok az életben, mikor nincs más lehetőség, mint elveszítsük a fejünket. Paulo Coelho
10. - Mindig is tudtuk, hol a határ. (...) - És csak óvatosan léptük át. Joanne Kathleen Rowling
11. Öngyilkossági ügyekben csak olyanoktól fogadok el tanácsot, akinek már sikerült.
12. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. Joanne Kathleen Rowling
13. A hibákat úgy kerülheted el, ha tapasztalatot szerzel. Tapasztalatot úgy szerzel, ha hibákat követsz el.
14. Az élet nem az, amit az ember átélt, hanem az, amire visszaemlékszik, és ahogy visszaemlékszik rá, amikor el akarja mesélni. Gabriel García Márquez