Ha valaki idézi, hogy mit mondtál egy beszélgetés során, sohasem ismersz magadra; szavaidat a legjobb esetben is durván egyszerûsítették, olykor elferdítették (amikor komolyan veszik iróniádat), ezek az idézetek jobbára egyáltalán nem felelnek meg annak, amit valaha mondhattál vagy gondolhattál. Nem szabad ezen meglepődnöd vagy felháborodnod, mert nincsen ennél nyilvánvalóbb jelenség: két, nyomban mûködésbe lépő és szorosan együttmûködő erő elválasztja az embert a múlttól (még a néhány pillanattal korábbi múlttól is): a felejtés ereje (amely eltöröl) és az emlékezet ereje (amely átalakít).