A fiú rohan, hogy meglelje álmai összetört fehér szilánkját, mert ha elengedi kezei közül, akkor eltûnik a távoli szél hangjai között. A jóság, melyet egyszer látott, már eltûnt örökre. Megy előre magányosan, csak a lábai elé nézve. Örökké azt a daloló hangot hallgatta, mely a reggellel eltûnt.