A Biblia azt hirdeti, hogy az ember a teremtés és az utolsó ítélet között áll. Az e kinyilatkoztatásba vetett hit már csaknem 2000 éve a világ vigasza. A tudomány azt hirdeti, hogy az ember a majom és az atombomba között áll. Az ebbe a kinyilatkoztatásba vetett hit nem más, mint korunk kétségbeesése.

Kapcsolódó idézetek

1. A biblia csudálatos következetességgel éppen a földi igazságok ellenkezőjét hirdeti: hiszen nem isten teremtette az embert saját képére és hasonlatosságára, hanem az ember alkotta istent saját hasonlatosságára. Hiszen nem a test halandó és a lélek halhatatlan, hanem éppen fordítva, a lélek mulandó és a test (vagyis az anyag) örökkévaló! Bartók Béla
2. Minden, amit a tudomány hirdet, ellentéte annak, amit a vallás hisz. A vallás teremtésről beszél, a tudomány fejlődésről; a vallás mereven elválasztja az élőt az élettelentől, a tudomány megtalálja az átmenetet és a kettő egységét; a vallás egyszer s mindenkorra megszabott erkölcsöt hirdet, a tudomány változó, a társadalmi berendezkedéshez alkalmazkodó etikát ismer, s míg az előbbi a túlvilági üdvösséget tekinti az ember végcéljának, addig az utóbbi itt a földön kívánja megvalósítani a lehető legtöbb embernek lehető legnagyobb boldogságát.
3. Ha az isteni kinyilatkoztatást keressük, a végső hivatkozási alap a Biblia. A Biblia közöl isteni kijelentést arról, hogy kicsoda Isten, milyen tulajdonságai vannak és mit várhatunk Tőle. A hit a Biblia Istenébe vetett hitet jelenti, nem pedig egy teóriába, amit emberek találtak ki arról, hogy milyen az Isten vagy milyennek kellene lennie. Ha csak azt tudnák az emberek, hogy Isten mindenható, akkor állandóan ostromolnák az eget a kívánságlistáikkal, és az sem számítana nekik, hogy az egyik kérésük ellentmondana a másiknak. Reinhard Bonnke
4. A legtöbb jelenlegi és korábban létező vallás szerint valamilyen isten teremtette a Világegyetemet, az életet és az emberi tudatot, aki napi rendszerességgel beavatkozik a dolgok menetébe, különösen, ha fohászkodunk hozzá. A tudományos gondolkodás elveti ezt a szcenáriót, s igen burkoltan a vallást téveszmének nevezi, rendszerint nem a saját nevében, hanem gyáván, az ateizmus leple alá rejtőzve. Valójában az egyes vallások is téveszmének tartják az összes többi vallást, a tudomány ehhez a nagy számhoz csupán egyet hozzáad. Boldogkői Zsolt
5. A vallás gyakran az ember és Isten közé áll. Bono
6. A Biblia azt írja, hogy "Isten elültette az örökkévalóságot az ember szívébe". Belső ösztönünk azt súgja, hogy jó lenne halhatatlannak lenni, s ez is annak köszönhető, hogy Isten - a saját képére formálván minket - örök életet szán nekünk. Hiába vagyunk tisztában azzal, hogy előbb-utóbb mindenkinek meg kell halnia, a halált mindenképpen természetellenesnek és igazságtalannak érezzük. S nem más miatt vélekedünk úgy, hogy örökké kellene élnünk, mint hogy Isten elültette ezt a vágyat az agyunkban! Rick Warren
7. A vallás a felnőtt versengése a gyermekkel. A vallás a letûnt hitek betokozódása. Van benne mitológia - ami sejtések sorozata -, rejtett feltételezések a világban élő bizalomról, személyes hatalomra törő emberek megnyilvánulásai és egy kevés igazi megvilágosodás. A végső, kimondatlan parancsolat mindig a "ne kérdezz!" Mi azonban kérdezünk. Gyakorlati okból megszegjük a parancsolatot. A feladat, aminek testestül-lelkestül szenteljük magunkat, a képzelet felszabadítása, hogy az emberi nem kreativitás-érzékének szolgálatába állíthassuk. Frank Herbert
8. A Biblia használati utasítás az élethez. Aki a Bibliát olvassa, jó alapzaton áll. A valóság talaján és egy olyan alapon, amely válságos helyzetben is elbír. A Biblia olyan, mint a Teremtőnek egy vaskos levele a teremtményeihez, Isten emberekhez szóló szerelmeslevele. Ebben mondja el nekünk, hogy mit tett értünk és még mit akar tenni.
9. Életünkre jellemző az a vágy, hogy tudjuk és megértsük a dolgok miértjét. Ez a vágy pedig olyan világba illik bele leginkább, amilyennek azt a Biblia tanítása szerint ismerjük. A világi álláspont szerint mind értelmünk, mind egész lényünk pusztán törékeny szikráknak tekinthetők, amelyeket az atomok kiszámíthatatlan összeütközése csihol az értelemnélküliség sötétségében, és elkerülhetetlen sorsuk az, hogy mihamar ki is aludjanak az anyagi erők folytonos összeütközése révén. Ez az elképzelés talán a legmerészebb mítosz, amely a kultúra története folyamán valaha született!
10. Az ember agyag és szalma. Isten a teremtője. Az ember nem ismeri Isten terveit. Helyezze hát magát az Õ kezébe.