Ugrás a tartalomra
A bohóc nem én vagyok. De ez a szörnyeteg társadalom nem ismeri fel, hogy ki az, aki azért viselkedik komolyan, hogy elrejtse őrültségét.
Kapcsolódó idézetek
-
A bohóc az, aki játszik - s nem az, akin játszanak.
Müller Péter
-
Nem ismeri önmagát, aki folyton másokat hülyéz.
Vavyan Fable
-
Nem vagyok igazán ostoba. Pedig annak tartanak. Az emberek nem sejtik, hogy pontosan tudom, milyenek, és nagyon utálom őket.
Agatha Christie
-
Az ember sosem lehet biztos abban, hogy kik a barátai. Az emberek elrejtik valódi énjüket.
Alice Katherine Applegate
-
Rettenetes távolságok lehetnek a kívülről látható és a belül rejtett dolgok között. Hiszen az igazi bohóc a szívében zokog, de nem mutatja. Azért szeretik, mert szórakoztató, és nem azért, amit magában érez.
Lángh Júlia
-
Nem az a buta ember, aki valamit nem ért meg - hanem aki megérti ugyan, de úgy cselekszik, mintha nem értené.
-
Nem hiszek a szörnyekben. Csak azokban az emberekben hiszek, akik szörnyeteg módjára viselkednek.
-
Nem vagyok vidám; mégis úgy teszek,
S a látszat eltakarja a valót.
William Shakespeare
-
A bohóc a szocializálatlan én fizikai megtestesülése. Õ annak a játékos léleknek a lényegi esszenciája, amit később maga alá temet a társadalom, a világ. Két- és hároméves korunk táján tetőzik a bennünk lakozó bohóc. De nem mer előjönni, mert elárulták. Mi árultuk el, többnyire középiskolás korunkban. Amikor megtagadjuk a lelkesedésünket, megtagadjuk a bohócot is.
-
Ez volna az a társadalom, amiről az iskolában tanultunk? Miféle társadalom az, amelyik feketének látja a fehéret, és ahelyett, hogy próbálná javítani a vélt hibát, szemet huny felette? És még azt üti, akinek igaza van?!