Ugrás a tartalomra
A demokrácia a vélemények ütköztetésén és mások nézeteinek tiszteletben tartásán alapul. A tudományos igazságot azonban nem a demokrácia alapelvei szerint kell megítélni, hiszen az egyszerûen létezik, bárhogyan is vélekedünk róla és bármennyien tesszük is ezt. A tudomány és az áltudomány között nincs sem arany középút, sem közös cél, amiért össze kellene fogniuk, ezért az állítások közé egy éles demarkációs vonalat szoktam húzni. A középen állás és a felek közötti konszenzusra való törekvés szimpatikus tartalmat hordoznak, de ezek az elvek nem adaptálhatóak a tudományra.
Kapcsolódó idézetek
-
A tudomány akkor is a tényekre apellál, amikor ellentmondanak a várakozásainak. Azt ajánlja, hogy tartsunk készenlétben alternatív hipotéziseket és azt válasszuk ki közülük, amelyik a legjobban illeszkedik a tényekhez. Arra ösztönöz, hogy egyensúlyozzunk: az új eszméket, még az eretnekségeket is, fogadjuk semmi által sem korlátozott nyitottsággal, és ugyanakkor minden elgondolással szemben, akár újak, akár régiek, tanúsítsunk egészséges bizalmatlanságot és vessük alá őket a legaprólékosabb ellenőrzésnek. Ugyanezt a felfogásmódot követeli a demokrácia is gyorsan változó korunkban.
Carl Sagan
-
A tudomány az egyetlen olyan módszer, melynek segítségével hiteles ismereteket szerezhetünk a világról. Ennek oka abban rejlik, hogy a tudomány nem megkérdőjelezhetetlen "szent" tanokon vagy ellenőrizhetetlen népi bölcsességeken alapul, hanem azon az eszmén, hogy a világ pusztán elméleti úton nem ismerhető meg; kísérleteket vagy megfigyeléseket kell tennünk ahhoz, hogy helyes elképzeléseket alkothassunk róla.
Boldogkői Zsolt
-
A tudomány (...) roppant demokratikus dolog: nem attól lesz valakinek igaza, hogy milyen tekintélyes és mi a beosztása.
Kálmán László
-
Nincs abszolút tudományosság. Mindamellett a tudományos gondolkodás az emberi gondolkodás évszázadok alatt kidolgozott gyakorlata a világ megismerése és (...) "birtokbavételére", ami alapjában véve bátran mondhatjuk, hogy bevált. És ha nincs is éles demarkációs vonal tudomány és nemtudomány, tudományos és nemtudományos gondolkodás között, azért fel lehet ismerni azt, ami a tudományos gondolkodás kritériumainak nem felel meg.
Szokolszky Ágnes
-
Sok téves elképzelésünk van a tudományról, arról, hogy mi az, és hogyan mûködik. Az egyik ilyen elképzelés az, hogy a tudomány a tények tárháza. De ez nem így van, sőt, ez még csak nem is célja a tudománynak. A tudományos munka: folyamat. Gondolkodásmód. A tények gyûjtése mindennek csak egy kis szelete, de nem a célja. A tudomány végső célja az objektív valóság lehető legjobb megértése, vagyis bizonyítékokon alapuló megértése.
-
A demokrácia a nép uralmát jelenti (valahogy), de korántsem mindegy, hogy ez az uralom milyen úton valósul meg, ha még az is kérdés, hogy a demokrácia az egész nép, vagy csak a többség uralmát jeleníti-e meg.
-
A demokrácia legelsősorban arról szól, hogy akik azt alkotják: egyenlők. Nem egyformák, hanem egyenlők.
-
A tudomány több, mint ismeretek összessége. A tudomány egy gondolkodásmód, egy módszer arra, hogy megértsük a világot, miközben jól ismerjük az emberi tévedésre való hajlamunkat. Ha nem tudjuk kétkedve fogadni a nekünk szegezett állításokat, ha nem tudunk kételkedni a hatalmon lévőkkel szemben, akkor könnyen áldozatául esünk a következő sarlatánnak - legyen az politikai vagy vallási -, aki szembejön velünk.
Carl Sagan
-
A tudomány eredményei megfigyeléseken, kísérleteken, méréseken, modelleken alapulnak, és próbára tehetők, megismételhetők. Az áltudományok "eredményeinek" alapja a hit, vagy talán még inkább a vágy.
-
A tudomány maga is egy hiedelemrendszer. Minden tudományos hipotézis, elmélet, modell hiedelem, de a tudomány csak akkor fogadja el a hiedelmek legális kommunikációját, ha azokat folyamatosan szembesítik a kísérletek, megfigyelések során megismert tényekkel. Ennek az apparátusnak köszönhetjük a tudomány, a technika, végső soron az ember fejlődését.
Csányi Vilmos