Ugrás a tartalomra
A kapcsolatok természete más, mint amit a moziban látunk, más, mint amire felkészítenek minket. A nagy romantikus filmek valami esszenciálisat ragadnak meg abból az érzetből, amit szerelemnek hívunk, de azt kevéssé mutatják be, mennyire nehéz megoldani egy együttélést, hogy ennek milyen stációi vannak, milyen banális tud lenni, miként lehet életben tartani, hogy lehet egyáltalán elviselni a másikat vagy magunkat. Tájékozatlanságunk okán vagy végigküszködjük az életet, vagy különböző utakat keresünk.
Kapcsolódó idézetek
-
Sajnos napjainkban általában a (...) romantikus szenvedélyt értik szerelem alatt. Két ember meglátja egymást, kölcsönös fizikai vonzalmat éreznek, élvezik, ha együtt lehetnek, és gyorsan "egymásba szeretnek". Nem állnak meg, hogy átgondolják: ők ketten máshonnan jönnek, más értékekkel rendelkeznek, és mást várnak a kapcsolattól. Nem gondolják végig, mit is jelent egy életre szóló társkapcsolat kialakítása és ápolása.
-
A romantikus szerelem mindennél erősebben táplálja bennünk a teljesség utáni vágyat. A kapcsolat általában úgy indul, hogy azt hisszük, meg fogjuk ismerni a másikat, és titokban azt reméljük, hogy mindenben egyetértünk. Ehelyett a végén kiderül, hogy sokkal inkább magunkat ismertük meg.
Audrey Hepburn
-
Míg a romantikus filmek az imádott nőért mindenre képes férfiakkal vannak tele, a való életben inkább azt látom, a nők hoznak áldozatokat, ők tudják magukat a legkellemetlenebb helyzetekbe sodorni szerelmükért.
Karafiáth Orsolya
-
A szerelem nem "normális" állapot. Amennyiben a józan, hétköznapi, egoista életünket annak tekintjük. Veszélyes is. Szeretetbe még nemigen haltak bele - de szerelembe sokan. A szerelemben ébredünk rá, hogy szét vagyunk tépve. Hiányzik belőlünk a másik.
Müller Péter
-
A szerelmet vagy érezzük, vagy nem, és nincs az az erő, ami ki tudná kényszeríteni. Színlelhetjük, hogy szeretünk. Megszokhatjuk a másikat. Egész életünket leélhetjük valakivel kölcsönös megértésben, barátságban, cinkosságban, családot alapíthatunk, (...) és mégis úgy érezzük, hogy van valami szánalmas üresség az egészben: valami fontos hiányzik.
Paulo Coelho
-
A romantikus kapcsolatok (...) rövidek, intenzívek, könnyen felejthetők. Meg kell élni a pillanatot, és távozni, mielőtt minden összeomlik.
Mattias Edvardsson
-
Tisztára, mint a filmekben: a nagy találkozás, a kibékülés. A happy end. Csak az a gond, hogy a való életben nem zene és stáblista következik, hanem végig kell csinálni azt is, ami a nagy találkozás után jön. Meg kell birkózni a kimondott szavaink utóhatásával, a tetteink következményeivel. Mindazzal, ami miatt kis híján kárba veszett minden. És még mindig kárba veszhet. Ezért nézünk szívesen ilyen filmeket: mert a való életben semmi sem megy ilyen könnyen.
Emma Chase
-
A szerelem nem valami olyasmi, amit meg kell "találnunk". A szerelem folyamatosan körülöttünk van, és csak a megfelelő körülményekre vár, hogy felfedje magát. Egyszerûen nem szabad, hogy elkerülje a figyelmünket. Gyakorlást igényel, hogy kitárd a szíved, sebezhető merj lenni, és kényelmes legyen számodra a bensőséges viszony.
-
Széles körben elterjedt az az elképzelés, hogy a szerelem sorsszerû, erőszakos esemény, mely váratlanul érkezik, ezért csak passzív várakozással közelíthetünk felé. A szerelemre várni végzetes hiba, mert ezáltal várakozó álláspontra helyezzük saját magunkat és életünket. A szerelem azonban nem passzivitásban esik meg, mivel a szerelem aktivitás. És ha aktivitás, akkor cselekvés vagy magatartás, amely megtanulható.
-
Szeretjük a gyors, egyszerû megoldásokat, azokat, amelyek belátható időn belül hoznak eredményt, amelyekért semmit sem kell tennünk azok után, hogy elértük őket, amelyek ezután már változatlanul léteznek tovább. Az emberi kapcsolatok - és különösen a párkapcsolatok - azonban nem ilyenek. Nagyon nem. A kapcsolatok sokszor zavarosak, bonyolultak, nehezen érthetők.