A múlt kútja nagyon mély. Mély és zavaros. Ezért aztán kétszer is meg kell gondolnunk, hogy akarunk-e onnan meríteni.

Kapcsolódó idézetek

1. Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek? Thomas Mann
2. Megpróbálhatjuk elrejteni a múltat, de úgyis visszajön, még durvábban, mint korábban. Rettenetesen.
3. Mély a kétségbeesés kútja. Egy szakadék, amely elnyeli az álmokat.
4. Fura kapcsolatban állok a múlttal. Vagy mélyre temetem, vagy rágódom rajta.
5. Az embernek előbb-utóbb el kell engednie a múltat. Különben félő, hogy ott reked.
6. A múlt néha olyan, mint egy fekete lyuk. Ha túl közel mész hozzá, beszippant.
7. A múlt csak visszahúzza az embert. Olyan, mint egy háló. Az a fajta, amibe belegabalyodik az ember, és megfullad.
8. Igen, mindig a múlt. Ott van az, ami fáj, és amin nem tud túljutni az ember. Stephen King
9. Van, hogy a múltat nem lehet csak úgy eltemetni. Kimászik a sírjából, és előbb-utóbb utolér.
10. A múlt olyan, mint egy törött tükör kirakósa: megvágod magad, ahogy megpróbálod a darabjait összeilleszteni. A tükörkép eltorzul, és te vele változol.