A nagy előadómûvészek hatásának a titka, hogy egyetlen hangsúllyal, egyetlen taglejtéssel, akármilyen közönséges, elcsépelt mondat legyen is az, egész múltat, egy egész sorsot képesek tömöríteni.

Kapcsolódó idézetek

1. A világ hemzseg a tehetségektől. Mindenki tehetséges valamiben. De ha valakinek van mondanivalója, és azt át tudja adni az embereknek úgy, hogy azok oda is figyeljenek rá, az egészen más történet.
2. Semmi nem tud olyan erősen, tisztán megszólalni, mint az emberi hang, föltéve, ha az igazat mondja. Az átszúr minden rétegen. Röhrig Géza
3. Nem beszélni kell, hanem az a fontos, hogy a mû hasson. Hatni pedig arra képes, aki oda akar és tud figyelni, és hajlandó belemenni. Attól, hogy mûvészként interpretálom a saját munkámat, csak leszûkítem az amúgy határtalan interpretációs teret.
4. A mûvészt, az előadót leginkább az a tudat tartja lázban, hogy valami fontosat, jelentékenyet, a hétköznapok élményeitől, gondolataitól és érzelmeitől mélységesen eltérőt kell közölnie az emberekkel, akik az ő meghallgatására gyûltek össze. Heinrich Neuhaus
5. A jól képzett, szép hang hatalmas "varázserővel" bír: ahogy az igényes és ápolt külsőhöz, úgy a kellemes hanghoz is automatikusan pozitív tulajdonságokat társítanak az emberek.
6. A mûvészek képesek átadni az érzelmeiket, elérik, hogy a közönség ugyanazt érezze, amit ők. Mindennek ez az alapja, nem? Csak át kell ültetni a tanult dolgokat a szív nyelvére.
7. Csodálatos érzés, amikor a közönség felé médiumként közvetíthetsz gondolatokat, az érzéseidet, mûvészetet, adhatsz számukra valami értékes, talán maradandó és meghatározó élményt.
8. A mûvésznek szerencsés a természete: legtitkosabb, önmaga előtt is rejtett lelki rezdüléseit alkotással fejezheti ki, mely másokat, néki idegeneket, nagy erővel ragad magával, anélkül, hogy ők tudnák, ez az elragadtatás honnan származik. Sigmund Freud
9. A szavaknak a zenéhez hasonlóan óriási erejük van.
10. A mûvészet, azt hiszem, maga a titok. Egy kép vagy egy zenemû elsősorban mégis csak az érzékekre hat. Kell, hogy legyen benne valami, ami konkrétan nem fogalmazható meg, amit csupán érzünk, sejtünk. Egy regény, illetve egy színdarab sem mindig kizárólag a megfogalmazott történetről szól, hanem mindig sokkal többről, ami a mondatok, az események mögött van. Vojnich Erzsébet