A nagy szerelemben és bajban nincs jobb dolog, mint hogyha apánk otromba, kapzsi, nehézkezû, ki nem törődik gyermekével, nem szeret. Lecsíphetsz dús jövedelméből, hamis nevet írhatsz, - s ha ifjú rabszolgáját megnyered, vak rémületben tarthatod; ha meg fukar, vagyonából tékozolni, ó, be jólesik!

Kapcsolódó idézetek

1. Nehéz dolog apa nélkül felnőni, de még nehezebb, ha rossz apával nő fel valaki. Robert Dugoni
2. Az apák szándékosan bántják gyermekeiket. Kábítószerfüggőkké válhatnak, akik gyengék felhagyni szenvedélyükkel, bármekkora fájdalmat is okoznak vele. Az anyák eltûnhetnek a gyermekeik életéből, amikor elhanyagolják őket. Egy tagadással, azzal, hogy nem hajlandóak észrevenni, el is törölhetnek. A barátok félrevezetnek. Az emberek becsapnak. Hideg, hazug a világ. Libba Bray
3. Az összes módszer közül, amelyet az ember kitalált, hogy rosszat tegyen saját magának, a legrosszabb a szeretet. Gyakran szenvedünk valaki miatt, aki nem szeret minket, valaki miatt, aki elhagyott minket vagy olyan valaki miatt, aki nem akar elhagyni minket. Ha nőtlenek vagyunk, azért, mert nem kellünk senkinek, ha házasok vagyunk, a házasságot rabszolgasággá változtatjuk. Paulo Coelho
4. Az az ember, a kinek gyermekei vannak, ha igazán szereti őket, nem független, erős férfi többé: gyermekeinek nyomoruságos rabja.
5. A szerelem nagy úr, és vakká tesz. Olykor a rossz fiú rossz lányt választ, és ennek meg is lesz a következménye. Pillanatok alatt nemcsak szerelmet, reményt, de még fogakat is el lehet veszíteni, ha a nő, aki elcsábított minket, rafináltabb, mint egy piaci pénzváltó. Csabai Márk
6. Az apáknak, és persze mindkét szülőnek fogalma sincs arról, mekkora a felelőssége. Boldoggá, kiegyensúlyozottá, de könnyen pokollá is tehetik a gyerekük életét.
7. A szerelem súlyos csapás, mert a szabad ember rabbá válik miatta. Miként a nyíltól talált madár lehull a vadász lába elé, akképpen a szerelem nyilától talált embernek sincs már ereje, hogy elfusson az imádott lábacskák elől... A szerelem nyomorékká teszen, mert aki beleesett, szerelmesén kívül mit sem lát a világból... A szerelem szomorúság, mert ugyan mikor hull több könny, ugyan mikor sóhajtoznak többet az emberi keblek? Aki szeret, az már nem gondol sem a szép ruhákra, sem a táncra, sem vadászatra, sem a kockára, csak a térdét tulajdon két kezével átölelve epekednék nagy vágyódással, mint aki szívéhez igen közelálló szerettét veszítette el... A szerelem betegség, mert aki benne leledzik, akárha nyavalyába esnék, elhalványul az arca, beesik a szeme, remeg a keze, lesoványodnak az ujjai, és a halálra gondol, avagy tébolyultan, felborzolt hajzattal jár, a holddal beszélget, szívesen írogatja kedvese nevét az homokba, s ha azt a szél elfújja, azt mondja: "Szerencsétlenség"... és máris zokogni kész... Henryk Sienkiewicz
8. Az ember jobban átérzi szerettei fájdalmát, mint a sajátját. Azt hiszem, egy anyának vagy egy apának az lehet a legszörnyûbb, ha szenvedni látja saját gyermekét. Margit Sandemo
9. Szerelemben, bármilyen férfi-női, szülő-gyerekkapcsolatban, a barátságban, mester és tanítvány viszonylatában aligha lehet nagyobb bûnt elkövetni annál, mint ha valaki hatalmat kovácsol a maga számára (...) a világ jobb megértéséből, titkok tudásából, szépségből, okosságból, szuggesztivitásból, illetve a másik gyengeségéből, gátlásosságából, csökkentértékûségi érzéséből, alázatából, rajongásából, biztonság kereséséből. Popper Péter
10. Minél több embert szeretsz, annál gyengébb leszel. Olyasmit is megteszel értük, amit soha nem lenne szabad. Bolondot csinálsz magadból a boldogságukért, a biztonságukért. Ne szeress mást, csak a gyermekeidet! Egy anyának nincs más választása.