Ugrás a tartalomra
A népdal, vagy a népi szertartás a történelem alatt húzódó alagút, ahol sok minden megmaradt abból, amit odafent régóta megsemmisítettek a háborúk, a forradalmak és a civilizáció.
Kapcsolódó idézetek
-
A népdal a megíratlan idők lírai emlékezete.
Csoóri Sándor
-
A szokások, a mesék, a dalok és a versek a népek archívumai. Segítségükkel bármikor rekonstruálhatjuk a ködbe veszett múltat.
-
A népek, országok, nyelvek története néhány ezer év távlatában a múltba vész, ám az ősi legendák, mítoszok, történetek, mesék kitöltik a hézagot. A mondák maradandó nyomot hagynak, hogyha ünnepek, filmek, táncok, operák, zenés színdarabok formájában épülnek be a mindennapi életbe.
-
Egy régóta halott múlt, amit gyakran hagyománynak neveznek, szabja meg a jövőbe vezető utat.
-
Forradalom volt ez is. Egy új korszaknak, a megpróbáltatás új korszakának forradalma. A munka, a bizalom, az újrakezdés forradalma. A megcsalt, de a háború kapujából visszafordult ember forradalma. Sőt, forradalma a rokkant falunak, amely mélységbe taszítva is élni akart. És egy népnek a forradalma, amely a háború kialudt tûzhelyén felemelte komor fejét.
Tamási Áron
-
Mi a történelem? A múlt visszhangja a jövőben. A jövő tükröződése a múlton.
Victor Hugo
-
A zene rendeltetése: belső világunk jobb megismerése, felvirágozása és kiteljesedése. A népek legendái isteni eredetûnek tartják. S ahol az emberi megismerés határait érjük, ott a zene még túlmutat rajtuk, olyan világba, melyet megismerni nem, csak sejteni lehet.
Kodály Zoltán
-
A hagyomány mélységes mély kút: az emberi élet forrása. Az ember csak e kút vizével betöltekezve lehet azzá, amivé lennie kell.
-
A zene olyan, akár egy időgép. Egy dal - a szöveg, a dallam, a hangulat - úgy visszarepíthet egy adott pillanatba, mint semmi más.
-
A hagyományok kötik össze a múltat és a jelent.