"A pénz nem boldogít"? Ez egy védekező állítás, amit önigazolásként sajátítottunk el annak a magyarázatára, miért nincs pénzünk.

Kapcsolódó idézetek

1. Az élet önmagának a jutalma, illetőleg önmagának a büntetése. Vannak boldogtalan panaszosok. Amivel az egyik élni tud, attól a másik szenved. Jogunkban áll nem panaszkodni. Konrád György
2. A pénz nem az életünk célja, nem a boldogságunk és elégedettségünk forrása, nem a pénz ad értelmet a mindennapjainknak és nem a pénz segít át bennünket a lelki problémákon vagy megpróbáltatásokon. Csernok Miklós
3. A pénz nem boldogít, de megengedi, hogy azt csináld, amit akarsz, és ne csináld azt, amit nem akarsz. Az ember akkor lesz boldogtalan, ha azt kell csinálnia, amit nem akar, és nem tudja azt csinálni, amit akar. Ez a hatalomnélküliség. Nekem nem kell hatalom magam fölött, vagy más fölött, ahhoz kell hatalom, hogy senki ne mondja meg, mit csináljak és mit ne. Feldmár András
4. A pénz nem boldogít, de megengedi, hogy azt csináld, amit akarsz, és ne csináld azt, amit nem akarsz. Az ember akkor lesz boldogtalan, ha azt kell csinálnia, amit nem akar, és nem tudja azt csinálni, amit akar. Ez a hatalomnélküliség. Nekem nem kell hatalom magam fölött, vagy más fölött, ahhoz kell hatalom, hogy senki ne mondja meg, mit csináljak és mit ne. Feldmár András
5. Az egyéni boldogságérzethez hozzájárulhat ugyan a pénz, de mégsem függ tőle. Sem a boldogság, sem a biztonságérzet.
6. Amióta meggazdagodtam, jogom van állítani, hogy a pénz nem boldogít.
7. A pénz nem boldogít, de azt se mondom, hogy boldogtalanságot okoz, mivel minden rajtunk múlik.
8. Ha a pénzszerzést vagy a siker elérését rossz indíték motiválja, például félelem, düh vagy a bizonyítási vágy, a pénz sosem tesz boldoggá. Miért? Mert ezen problémák egyikét sem oldja meg a pénz. T. Harv Eker
9. A pénz nem az élet bizonyítványa. (...) Az, ha sikeres vagy, nem jelent semmit úgy önmagában. Az csak sikert jelent. (...) Attól még nem boldog az ember.
10. Egy dolgot szeretünk csak jobban a gazdagok kárhoztatásánál: ha sajnálhatjuk őket. Mi, akik hozzászoktunk ahhoz a kellemetlen érzéshez, amikor üres zsebeinket tapogatjuk, szeretnénk azt hinni, hogy a gazdagok szánni való lelkek. Megtévelyedve kergetik a bankókat, hogy aztán előbb vagy utóbb a depresszió és a kiüresedés útjára lépjenek. Ahogy mondani szokás, a pénz nem boldogít, és az anyagi nehézséggel küszködők szeretnek is hinni ebben.