Ugrás a tartalomra
A szánkózás az éjszakai hóesésben, csodálkozó őrökkel körülvéve, a legtökéletesebb csendben és nyugalomban, igencsak varázslatos, lélegzetelállító, és végtelenül kacagtató élmény.
Kapcsolódó idézetek
-
A téli hegymászás egy csodás, kihívásokkal teli játék, amelyben az időjárás a szeszélyes szerető. Képtelenség megjósolni a végeredményt. Az ember csupán annyit tehet, hogy figyel és tanul.
-
Gyapjúba burkolva, szánkón ülve sebesen csúszni a hegyoldal friss hótakaróján: ez maga a szabadság. A tüdőnk megtelik hegyi levegővel, kicsit rettegünk, de sokat nevetünk.
-
A sarki fénynél talán nincs csodálatosabb természeti jelenség. Leírhatatlan, semmi máshoz nem hasonlítható, varázslatos tánca ez az égi fényeknek.
-
Amikor egész éjjel fent van az ember, egyfajta varázsburok veszi körül, amely csak akkor pukkan szét, amikor kimegy az ajtón, és visszatér a valós időbe. Különleges érzés: félig felemelő, félig undorító, ha olyankor mész haza, amikor mások dolgozni indulnak.
-
A legjobb dolog a boldogságban - a csodálatos kis világkáoszban - az, hogy nem számít, mennyire tart soká vagy kevéssé, szárnyalni támad kedve az embernek, táncolni és nevetni. A boldogságtól minden lehetségesnek tûnik, és még szebb az egész, ha valakivel ezt meg is oszthatja az ember.
-
Van mégis abban valami felemelő és álomszerû, amikor az ember egész éjjel virraszt és ébren várja, hogy a világ felébredjen körülötte.
-
A mesék különös élvezetet jelentenek, felkeltve a gyermekkor elbûvölő és olykor félelmetes érzéseit.
Kate Morton
-
Csodálatos, hogy mi mindent képes elviselni az ember a legnyomasztóbb félelem idején, a rémület szorításában, a legnyomorultabb kétségbeesésben is.
Dean Ray Koontz
-
Az eső szép, ahogy a szürke felhők is azok. A ködben élvezet járni, mert titokzatos, nem tudod, mit rejt. Olyan, mintha egy álomban lépkednél. A legszebb muzsikákban sok a sóhaj és a szomorúság. A legszebb hegedûszóban több a bánat, mint a fickándozó öröm.
Müller Péter
-
Ködös időben az evezés még inkább repülésnek tûnik. A levegő elnyeli a madarak és az autók szokásos hangjait, és felerősíti az evezők lágy csobbanását meg a csónak üléseinek halk nyikorgását. Mivel nem látszik a partvonal és az ismerős tereptárgyak, amelyek alapján tájékozódni tudna, az embert csak az ösztönei vezérlik.
Deborah Harkness