Ugrás a tartalomra
A szerelemnek három fajtája lehetséges: a lírázó neurózis, a teljes pokol és a családias unalom.
Kapcsolódó idézetek
-
Csak egyetlen szerelem van: az elvakult, buta, üres szerelem, ami csak szenvedély és csak rabság. A többi habkönnyû neurózis, polgári házasság, semmi egyéb.
Cserna-Szabó András
-
Szerelem kétféle van (...). Az egyik gyorsan elég, de istenien perzsel, a másik meg pislákol, míg világ a világ.
-
A szerelemnek három stádiuma van; az első a legszebb (...). Az első stádium ugyanis az, melyben ábrándozunk, midőn nem a szerelem él mi bennünk, de mi a szerelemben. Második stádium, melyben féltékenyek vagyunk: csupa önzés, csupa anyag! Harmadik stádium az, melyben kiábrándulunk.
-
A szerelemben éled át, hogy a boldogság fáj. Egész lényed sajog. Ujjongsz, hogy milyen édes és örömteli élni, de bármikor kedved lenne sírni és meghalni is.
Müller Péter
-
A regények tanulsága szerint igazi szerelem csak kétféleképp végződhet. Mindkettő rettenetes. Házasság vagy halál. Talán még az utóbbi elviselhetőbb.
Cserna-Szabó András
-
A szerelem a függőségek legveszélyesebb fajtája. Szerintem legalábbis. Az embert teljesen kifordítja önmagából. Egyszer a pokolban érezzük magunkat, másszor pedig mintha a vízen járnánk. Lefegyverez, alkalmatlanná tesz minket bármi másra.
Jodi Lynn Picoult
-
A szerelem veszélyes dolog; lebegés, aminek csakis hatalmas zuhanás lehet a vége, zuhanás a fájdalomba, az elhagyattatásba és magányba.
-
Ami fáj, az minden, csak nem szerelem. A harag, a szomorúság, a keserûség, az unalom, a félelem, az nem szerelem. A többi, minden más, amit tiszta szívvel és lélekkel teszel valakiért, aki nélkül egyetlen percet sem bírsz ki, az a szerelem.
-
Kétféle a hideglelés: forróláz meg hidegláz. A forró erősebb, a hideg tartósabb. Kétféle a szerelem is. A forró erősebb, a hideg tartósabb. Az egyik elmúlik, a másik visszajár.
Jókai Mór
-
A szerelem pszichiátriai értelemben egy mániás állapot: csökkent alvásigény, étvágytalanság, hihetetlen energiák, az ember ide kap, oda kap, mindenfélébe belefog, de semmi nem köti le igazán. Csak futnánk egyik helyről a másikra, fecsegnénk, kiáltoznánk, ugrálnánk, összecsókolnánk mindenkit.
Szendi Gábor