A szüleid a szeretet és az útmutatás nagyszerû forrásai lehetnek. Tiszteld és becsüld őket - de hogy ők álljanak az életed középpontjában, és azért élj, hogy mindenekfelett a kedvükben járj, na az igazi rémálommá válhat.

Kapcsolódó idézetek

1. Vannak dolgok, amiket mindenki szabadon eldönthet. Ahogy a szülei iránt érez, az csakis a maga dolga és nem hasonlítható máshoz. De az irántuk érzett szeretet ne gátolja semmiben, ne aggódjon sokat miattuk. Járja mindig a maga útját és legyen büszke rá. A maga élete az ő életük is, és az a tény, hogy maga az, aki lehetővé teszi szeretteinek, hogy őbenne éljenek mindörökké.
2. Ha tudod, hogy a szüleid emberből vannak, és bizonyos szempontból hazudnak maguknak, akkor azt is tudnod kell, hogy egy csomó negatív töltetet felhalmoznak a saját életükben, és ha azokat megváltoztatni nem merik, akkor rossz szájízzel, a meg nem valósított és feladott álmaik miatti lelkiismeret-furdalással fognak meghalni... és te elfogadod, hogy így is fognak meghalni. Ha nem fogadod el, akkor te is éppúgy a homokba dugod a fejed, ahogy ők is teszik az életük fontos dolgait illetően. Ha viszont elfogadod, akkor azt is elfogadod, hogy végig fogod asszisztálni ezt a folyamatot, fel fogod ismerni, amikor haldoklanak, ahogy azt is meglátod majd, amikor a folyamat vége felé a haldokló jobban lesz, de csak azért, hogy visszajöjjön elbúcsúzni. Akkor veheted a bátorságot, hogy elbúcsúzzál tőlük, és kimondd nekik, amit ki akarsz mondani. Mert akkor már mindegy. A szüleid meg fognak halni - ez tény. Ennek elfogadásával kezdődik a felnőttség. Itt kezdődik az erő. Csernus Imre
3. A szüleink két célt szolgálhatnak az életünkben: vagy példaképek a számunkra, vagy ellenpéldák.
4. El kell indulnod önmagad felé -, hogy kialakítsd a saját életed. Vidd magaddal a szüleidtől, nagyszüleidtől és tanáraidtól szerzett bölcsességeket. De ne feledd, hogy az ő bölcsességük nem feltétlenül a te igazságod. Daniel Gottlieb
5. Vannak a világon rossz emberek; néha megesik, hogy épp a szüleid azok. Krysten Ritter
6. A szüleid csak akkor fognak tudni elszámolni önmagukkal, hogyha felkészítettek téged az életre. Azt pedig nem lehet úgy, hogy a fájdalmas, traumás dolgokról nem beszélnek, és nem mutatják meg, nem mondják el, hogy ők ezt hogyan oldották meg, majd nem bízzák rád, a gyerekre, és nem nézik, hogyan bukdácsolsz, meg hogyan esel pofára, miközben megállják, hogy ne ugorjanak oda segíteni. Csernus Imre
7. Egy idő után a szüleitek iránti tiszteletetek csökken, nem tudtok rájuk felnézni. Már nem példaképek számotokra, mert azt látjátok, hogy valójában mindketten megalkuvók, mindketten félnek. Csernus Imre
8. A gyermekévek benyomásait tartsd emlékedben, mert azok tiszteletre méltók. Egyenes úton járj, igaz légy, mert az a legkönnyebb és a legboldogítóbb szerep. Érzéseiddel ne légy pazar, de akinek odaadtad, ahhoz légy hû! S hogyha olykor keresztutakra vezet az élet, kérj tanácsot tenszívedtől, gondolj azokra, kik onnan felülről néznek le rád, atyád és anyád szellemére, s úgy cselekedjél, hogy ők boldognak lássanak téged. Jókai Mór
9. Ami engem illet, számomra már nem jelent gondot, hogy a szüleim olyan életet élnek, amilyent élnek, elfogadom, hogy ez az övéké. De azt is tudom, hogy egy adott szempontból - érzelmi szempontból - nem szeretnék ilyen életet élni. És ezzel sincs gondom. Emberek, és ez az ő életük. Én ezt tiszteletben tartom, elfogadom, annak ellenére, hogy feltételezem, nem lesz jó vége. Csernus Imre
10. Azt akarom, hogy a szüleim annak fogadjanak el, aki vagyok. Talán nem váltottam valóra a rólam szőtt álmaikat, de jó, tisztességes és őszinte ember vagyok. Ez igazán számíthatna valamit a szemükben.