Ugrás a tartalomra
A természet a mûködésében a legkisebb erőt alkalmazza. A fû nem igyekszik nőni, épp csak nő. A hal nem törekszik úszni, épp csak úszik. A virágok nem akarnak nyílni, egyszerûen kivirulnak. A madarak nem próbálnak repülni, hanem repülnek. Ez a bennük rejlő természet.
Kapcsolódó idézetek
-
A természet mindenből a lehető legkevesebbet használja.
Johannes Kepler
-
A természet (...) nem tervez semmit, az egyszerûen csak mûködik, úgy, hogy érvényesíti a természeti törvényeket.
Mérő László
-
A természet nem adja meg egykönnyen magát, és hiába igyekszik az ember kiirtani; csak részleges győzelmet arathat. A természet az ember eltûnésével visszaveszi, ami az övé.
-
A természet - valóság. Egyszerûen - van. Árad. Tanít. Tanít, hogy lenni, élni jó. És szép. Hogy lenni annyi, mint önmagamat ingyen, ajándékként adni. Egy kő, egy virág, egy fa, a naplemente, a Hold, a szellő mindennek és mindenkinek válogatás nélkül van, árasztja önmagát. Nem tud nem lenni, nem tudja nem adni magát, nem tud áradni. Mutatja az utat, a létezés egyetlen útját.
-
A természet bárminemû leeső, elhalt, szerepét már nem betöltő szerves anyagból előállít valami újat. Ez az átalakulás - hulladék-újrahasznosítás, ha úgy tetszik - pedig igen kicsi földrajzi területen belül zajlik le. Az energiafaló oda-vissza szállítás hiba volna. Ha mégis távolabbi pontra kell juttatni valamit, akkor a természetben erre csakis valamilyen energiatakarékos módszer jöhet szóba, például szelek szárnyán repülve, vagy az állatok bundájába kapaszkodva teheti meg az utat, aminek ez a rendeltetése. Nincs hatékonyabb, mint a természet!
-
A természet a természetéből adódóan nem hibázik - csak teszi, amit tesz.
-
Általában a legkevesebb erőfeszítéssel akarjuk elérni a legjobb eredményt. Ez a természet rendje.
-
A természetben semmi nem jön létre, semmi nem vész el, hanem minden változik.
Antoine-Laurent de Lavoisier
-
A természet rejtekezni szeret.
Hérakleitosz
-
A természet nem az ember vagy az állat barátja. Nem az ellenségünk, de nem is a barátunk. A természet egyszerûen közömbös. Éppolyan, mint az a menő, vicces, vonzó, intelligens valaki, akihez szeretnénk közelebb férkőzni, de ő csak magával van elfoglalva.