A tudomány nem képes megoldani a természet végső rejtélyeit. Azért nem képes, mert mi is a természet részei vagyunk, s ezzel részei vagyunk annak a rejtélynek is, amelyet megoldunk.

Kapcsolódó idézetek

1. A világ titkaira túlságosan lassan vet fényt a kutatás; a tudomány sok kérdésre még egyáltalában nem tud választ adni. A tudományos kutatás azonban az egyetlen út, ami bennünket a rajtunk kívül eső világ helyes ismeretéhez elvezet. Sigmund Freud
2. A természetet a tudomány nyelvének ismeretében érthetjük meg a legjobban. A természet soha nem tanulja meg az emberek nyelvét, ezért nekünk kell erőfeszítést tennünk a természet nyelvének egyre jobb megértésére. Yuan T. Lee
3. Azzal, hogy a természet mögé egy alkotót képzelünk, csak eltoljuk a problémát, a megmagyarázhatatlant. Semmivel sem jutottunk közelebb a létezés problémájának megértéséhez. A természet őseredete vagy egy Isten őseredete egyformán megoldhatatlan kérdések. Csányi Vilmos
4. A nagy rejtélyek megoldatlanok maradnak, nem engednek bepillantást (kivéve a szerelmet, mely nem is igazán rejtély, csak a rejtélyeket útpadkára leszorító erő); nem tudom, honnan ered az univerzum, vagy mi történik az élőlényekkel a halálukkor. Nem tudom, elfajuló véletlen vagy kifürkészhetetlen tervezés eredménye-e az egész. Nem tudom, hogyan kell élni - de tudom, hogy kell élni, ha el tudjuk viselni. Szeretned kell az életet, mert nincs más rajta kívül.
5. Mivel a tudomány meg akarja érteni, milyen a világ, és nem azzal foglalkozik, hogy milyennek szeretnénk látni, az eredményei sokszor nehezen érthetők és nem nyújtanak kielégülést. Időnként arra ösztökél, hogy rendezzük újra a dolgokat a fejünkben. Vannak persze nagyon egyszerû tudományos ismeretek is. A komplikáltság oka a világ bonyolultsága - vagy a miénk. Amikor elhárítjuk magunktól, mondván, hogy ez nekünk túl nehéz (mert valószínûleg rosszul tanítottak az iskolában), egy kicsivel mindig csökkentjük az esélyünket, hogy a saját kezünkbe vehessük a jövőnket. A jogainkat csorbítjuk meg, és az önbizalmunk is meggyengül. Carl Sagan
6. Hiszem azt is, hogy sem a fizikai tudomány, sem a pszichológia nem fogja tudni soha `megmagyarázni` az emberi tudatot. (...) Számomra a tudat tehát kívül áll a tudományon.
7. A természettudomány válaszai nem valamiféle véglegesség jóvoltából meggyőzőek, hanem mert a ma, tudásunk valós történetének jelen pillanatában adható legjobb válaszok. És épp azért fejlődnek folyamatosan, mert tudjuk, hogy nem tekinthetők véglegesnek. Carlo Rovelli
8. A tudomány kijelentési területének megvannak a maga határai, amit sajnos gyakran figyelmen kívül hagynak. A megismerés és a magyarázat lehetőségei csak addig terjednek, ameddig a materiális világ folyamatai mérhetők. Ahol azonban ezeket már sem megmérni, sem számokban kifejezni nem lehet, ott ezek a tudományok számokban már semmit sem tudnak megmagyarázni. Ezért a természettudomány nem lépheti át a számára kiszabott határokat, mert különben megszûnik tudomány lenni, és puszta spekulációvá lesz. Ezért a világ eredetével vagy végével kapcsolatban a tudományok nem jelentenek információs forrásokat. A halál falán túli kérdésekről sem adhat felvilágosítást semmiféle tudomány.
9. Valójában a tudomány sohasem fedez fel semmi újat. Az újat mindig az emberi intuíció fedezi fel, a maga egyéni és más emberek számára nemigen követhető útján. A tudomány csak arra alkalmas, hogy az intuitíve meglátott igazságokat szigorú módszerességgel bebizonyítsa. Mérő László
10. A tudomány válaszai (...) nem azért hihetőek, mert véglegesek volnának. Azért hihetőek, mert nem véglegesek. Hihetőek, mert ezek a ma adható legjobb válaszok. És azért a legjobbak, mert nem véglegesnek tekintjük őket, hanem javíthatónak. Tudatlanságunk tudata teszi a tudományt megbízhatóvá. Carlo Rovelli