A tudományos gondolkodás nem feltétlenül jelenti azt, hogy konkrét szakmai kérdéseken elmélkedünk. E gondolkodásmód egyik legfontosabb eleme a dolgok kritikus szemlélete, egy olyan attitûd, amely nem veszi készpénznek a dolgokat, hanem kételkedik és megpróbál utánajárni, ha nem tudja a problémára kapásból a választ.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudományos gondolkodás kritikai gondolkodás. Csak a körültekintő, sokoldalúan ellenőrzött és ellenőrizhető vizsgálatoktól remélhető, hogy előrelépést jelentenek ismereteinkben, és azok beépülhetnek a tudomány egészébe. Beck Mihály
2. A tudományos gondolkodás mindenekelőtt azoknak az újabb és újabb módszereknek a szenvedélyes felkutatása, amelyek révén a világ elgondolható. Nem a megszerzett bizonyosságokban rejlik az ereje, épp ellenkezőleg: annak radikális tudatosulásában, hogy mekkora a tudatlanságunk. Ez a tudatosság késztet bennünket kétkedésre a tudni vélt dolgokban, és arra, hogy emiatt folytassuk a tanulást. Nem a bizonyosság kedvéért törekszünk a tudásra, épp ellenkezőleg: a bizonyosság mélységes hiánya miatt. Carlo Rovelli
3. A tudomány - még a kísérletezés, a mérés, a matematikai számítások és a szigorú következtetések előtt - meglátásokból, képzetekből támad. A tudományos tevékenység legfőképpen elképzeléseken alapul; a tudományos gondolkodásnak elengedhetetlen része, hogy a dolgokat az addig megszokottól eltérő módon "lássuk". Carlo Rovelli
4. Nincs abszolút tudományosság. Mindamellett a tudományos gondolkodás az emberi gondolkodás évszázadok alatt kidolgozott gyakorlata a világ megismerése és (...) "birtokbavételére", ami alapjában véve bátran mondhatjuk, hogy bevált. És ha nincs is éles demarkációs vonal tudomány és nemtudomány, tudományos és nemtudományos gondolkodás között, azért fel lehet ismerni azt, ami a tudományos gondolkodás kritériumainak nem felel meg. Szokolszky Ágnes
5. A tudományos módszer lényege, hogy a problémákat mint problémákat kezeli, így keresi a legjobb megoldást, előítéletek és sovinizmus nélkül. Nem azt kérdezzük, hogy kinek van igaza, hanem azt, hogy mi az igazság. Szent-Györgyi Albert
6. A tudomány egyik legfőbb jellegzetessége a kritikai szellem. Ha valahonnan ez hiányzik, akkor az nem tudomány, hanem agymosás. Mérő László
7. A tudományos megközelítés egyik jellemző ismérve, hogy egyenlő elbírálás alá vet minden új felvetést: időnként az is előfordul, hogy radikális elképzelések igaznak bizonyulnak. Sőt, ezek a kivételek gyakran a tudomány legjelentősebb felfedezéseivé válnak. Nathan Myhrvold
8. A tudományos gondolkodásmód (...) nem feltétlenül egyenes vonalúan logikus, de sohasem teszi lehetővé a tények mellőzését, a személyes meggyőződés tekintéllyel való helyettesítését. Teller Ede
9. A kritikus gondolkodás arról szól, hogy megnyomom a szünet gombot, megállok, megnézem a tényeket, elemzem, mit mutatnak a tények, mi az üzenet, mit kellene tennem és gondolnom az üzenet szerint, hogyan kellene viselkednem és miért. Aztán elemzem, hogy milyen bizonyítékaik vannak, és kritikusan kérdéseket fogalmazok meg, mi történik, ha nem teszem, amit az üzenet kér, mi történik, ha az ellenkezőjét teszem, és így tovább. Philip Zimbardo
10. Sok téves elképzelésünk van a tudományról, arról, hogy mi az, és hogyan mûködik. Az egyik ilyen elképzelés az, hogy a tudomány a tények tárháza. De ez nem így van, sőt, ez még csak nem is célja a tudománynak. A tudományos munka: folyamat. Gondolkodásmód. A tények gyûjtése mindennek csak egy kis szelete, de nem a célja. A tudomány végső célja az objektív valóság lehető legjobb megértése, vagyis bizonyítékokon alapuló megértése.