Ugrás a tartalomra
A valódi szeretet szabadságból van szőve. Ez az, amit nem értünk, mert nem tudunk még igazán szeretni.
Kapcsolódó idézetek
-
A valódi szeretet szabadságból van szőve. Ez az, amit nem értünk, mert nem tudunk még igazán szeretni.
Müller Péter
-
Az igazi szerelem nem választás és nem is szabadság. A szív, leginkább a szív nem szabad. A szív az elkerülhetetlenség, s az elkerülhetetlenség fölismerése.
Albert Camus
-
Az Igazi Szeretet: szabad. Én is szabad vagyok, te is szabad vagy - csakis akkor szerethetjük egymást. Ha valakitől függök, ha valaki mellett nem lehetek az, aki vagyok, ha valaki mellett nem vagyok szabad: nem is szerethetem.
Müller Péter
-
Az igazi szeretettel kapcsolatban azt a tényt a legnehezebb elfogadni, hogy szabaddá tesz. A szeretet gyökeret kínál az embernek és szárnyakat.
-
Az igazi szeretet szerény. Az igazi szeretet félreáll, elhagyja azt, akit boldogít, hadd lebegjen a lelke szabadon, hadd röpüljön a maga útján, hadd találja meg azt, amire rendeltetett. Ez a szeretet nem óhajt ellenszolgáltatást. Ez a szeretet elegendő önmagának, és ezért végtelen. Ez a szeretet tudja, hogy semmi sem a mi tulajdonunk, sem mások teste, sem mások lelke, még saját gyermekeink lelke sem.
Kosztolányi Dezső
-
Az igazi szerelem elkötelezettség, ami erőfeszítést igényel. Nem igazi az a szerelem, amiből hiányzik az önkéntes elkötelezettség, amellyel szerelmünk mellett állunk, és róla gondoskodunk, mert a szerelem odaadás, együtt tervezgetés, mindannak átnyújtása, amik vagyunk, és amink van.
-
Eltéphetetlen szeretet az, mely odafönt született. Odafent köttetett az égiek engedelmével. A legtöbb embernek megvan rá a lehetősége, hogy igazán szeressen, mégis kevesen vannak, akik jól "gyakorolják". Én sem tartozom azon kicsiny csoporthoz, kik tiszta szívből szerettek-szeretnek. Mi a szabadság? - Nem is tudom. Hol gyakorolhatom, fejleszthetem ezt a képességet? A szabadság érzését kellene elsősorban megtapasztalnom, hogy ne legyenek félelmeim és gátlásaim önnönmagammal kapcsolatban. Amíg ez nincs meg, addig csak szeretgetek.
Müller Péter
-
A szeretet egyfajta vívmány. A cselekvésből származik, valamint a saját határaink megtapasztalásából. Határaink vannak a jóban, csakúgy, mint a rosszban. A szeretet alapvetően csak annak a felismerése, hogy az emberek különbözőségeiben egy mélységes közösség rejlik.
A legmélyebb szeretetként éli át mindenki, ha elfogadják őt olyannak, amilyen. Mindenki szükségszerûen olyan, amilyen, nem is tudna másmilyen lenni. Mindenki attól ő maga, hogy olyan, amilyen. Bár az illető másmilyen, mint én vagyok, és én másmilyen vagyok őhozzá képest, de mindketten elfogadjuk egymást. Ez a tulajdonképpeni szeretet. Nem az, hogy átölelek valakit, vagy ilyesmi. Az csak a felszínesség. A szeretet alapvetően nem más, mint összhangban lenni a legmélységesebb erőkkel, tehát van benne valami vallásos jellegû. Azt is mondhatjuk, hogy ez maga a vallás: összekapcsolódom valami mélységessel, anélkül, hogy fürkészném.
Bert Hellinger
-
Az igazi szeretet - amit az anya érez a gyermeke, a férj a felesége, a barát a barátja iránt - olyan mértéktelen energia, mely folyvást mozgásban akar maradni. Mi több, nem csupán az egyik személytől a másikig áramlik, de rajtuk keresztül továbbhalad valami más felé. (...) Ezért zavar össze és semmisít meg minket az ilyen szeretet (és nem csupán a szerelemről beszélek, sőt valójában inkább az egyéb, tartósabb kapcsolatokra gondolok): több akar lenni, mint amennyi; a bensőnkből kiált kifelé, hogy még többé válhasson.
-
Félelem és az igazi szeretet egymást kizárja. Az a szeretet, amit bármiféle félelem vagy szorongás motivál, nem valódi szeretet.
Müller Péter