A világon mindent meg lehet ismételni, mindent el lehet halasztani. Mindent, kivéve a váratlanul és könyörtelenül érkező halált.

Kapcsolódó idézetek

1. A halál elkerülhetetlen, az ember legfeljebb annyit tehet, hogy kitolja a bekövetkeztét. David Morrell
2. Az életben minden előreláthatatlan, ezt az egyet kivéve. Az ember bizonyos lehet a saját halálában. Robert Merle
3. Egyetlen elkerülhetetlen sors van, a halál, a halálon kívül semmi nem elkerülhetetlen. Az idő terében, mely a születéstől a halálig terjed, semmi nem megállapodott: változtatni lehet mindenen, még a háborút is meg lehet állítani, sőt meg lehet őrizni a békét, ha eléggé akarjuk és sokáig akarjuk. Albert Camus
4. A váratlan dolgok mindig hirtelen következnek be, előjelek nélkül, mintegy véletlenszerûen. Éppúgy lehetne, hogy ne következzenek be. Mint egy találka, vagy egy levél. Minden eljön egyszer. A halál is eljön, de arra fel kell készülni.
5. A halál nem kiküszöbölhető probléma... ellenkezőleg, olyan, amely minden egyes ember megszületésével maga is újraszületik. Akire az élete - bármilyen - végén a saját meghalása vár. Király V. István
6. A halál tehát teljesen hétköznapi esemény, bármikor és bárhol bekövetkezhet, hiszen meghalni egyszerû dolog, csupán az a folyamat bonyolult kissé, amíg felkészülünk rá.
7. Az élet végül is csak várakozás valamire, ami más, mint amit most csinálunk, és a halál az egyetlen, ami biztos. Abraham Bram Stoker
8. Az élet nem más, mint előre nem látható események véletlenszerû szövedéke. A halál pedig viharfelhőként lóg az ember feje fölött, és időnként figyelmeztetés nélkül lecsap belőle a villám, ami csak fájdalmat és szenvedést hoz. Arnaldur Indridason
9. Minden élet megismételhetetlen és végtelenül szép, tele olyan mélységekkel és bukásokkal, olyan csodákkal és tragédiákkal, amik csakis a megélő számára elevenednek meg, s jutnak el a létezésig, hogy aztán a kikerülhetetlen sorsfélbetöréssel, a halállal újra a nemlét sötét masszájába hulljanak vissza.
10. Lehet keserûen vagy lemondóan gondolni a halálra, és minden lehetséges intézkedést megtenni annak későbbre halasztására. Vagy, ami reálisabb, gondolhatunk az életre úgy is, mint a személyes nemlét örökkévalóságának megszakítására, és megragadhatjuk, mint egy röpke ideig adott lehetőséget arra, hogy kölcsönhatásba lépjünk a minket körülvevő élő, mindig meglepő világgal és megfigyeljük. Barbara Ehrenreich