A zene elementáris jelenség. Olyasmi, mint a tenger. Imádom nézni. De ha valaki odajön, és meg akarja magyarázni a tengert, akkor dühbe jövök. Tudja, miért nem jártam össze soha szakmabeliekkel? Mert ha a maga férje azt mondta nekem előadás után: "Nézd, Viktorkám, én nem sokat értek hozzá, de nekem tetszett az éneklésed" - akkor az nekem többet ért, mint egy egész oldalas kritika.

Kapcsolódó idézetek

1. A muzsikáról különben is nehéz szavakkal magyarázatot adni; felelj például arra a kérdésre, hogy mit szeretsz voltaképp a zenén? Mondtam, nem tudom. Talán az anyagtalanságát, illetve, hogy ezt a megfoghatatlan valamit a fülemmel, a hajammal, még a bőrömmel is érzem. Örkény István
2. - Gondolja, hogy van a zenében annyi erő, ami az embert meg tudja változtatni? Vagyis hogy amikor valami zenét hallunk, egyszer csak megváltozunk. (...) - Hát persze. Előfordul. Valamilyen élményt átélünk, és ettől megtörténik bennünk valami. Mint a vegyi folyamat, olyan ez. Ha az élmény után megvizsgáljuk a szívünket, kiderül, hogy a bennünk lévő mérték megugrik néhány beosztást. A bennünk lévő univerzum egy fordulatnyit tágul. (...) Igaz, hogy csak néha, de van ilyen. Olyan, mint a szerelem. Murakami Haruki
3. A zene olyan, mint a tenger. Ott állunk az egyik partján, látjuk a messzeséget, de a túlsó partot látni lehetetlen. Henryk Sienkiewicz
4. A zene mindig a párbeszédről szól. Szerintem a koncerteken is, bár a közönségnek nem szabad hangosan beszélnie, párbeszéd folyik. A zene arra késztet, hogy gondolkodj el rajta, hogy reagálj rá, hogy legyenek elvárásaid, hogy legyél meglepve, ha valami olyasmi hangzik el, amire nem számítottál.
5. Nagyon fontos, hogy beszéljünk valamiről. Nem szeretek olyan előadásban részt venni, ami csak úgy van. Szeretem, hogy szól valamiről, hogy van üzenete. (...) Fontos, hogy legyen is üzenete annak, amit csinálunk.
6. Két rossz dolog van: az egyik, hogy a zenész azt mondja, hogy "nekem még nem megy, félek". Ez nem jó! Ahogy az sem, ha "nagyon meg akarom mutatni". Arra kell gondolni, hogy most ezt tudom, és ezt fogom játszani. Annak kell kijönni, ami van. És az jó lesz.
7. Annál, hogy mit játszom, sokkal fontosabb az, hogy mit hallok a többiekből, és hogyan tudom magamat mindehhez hozzátenni. Önző dolog úgy zenélni, hogy az ember játszik, amit tud, és másoktól kizárólag csak elvár valamit.
8. Számomra a zenész az, aki fogja a hangszerét, és elszórakoztatja a közönséget. Én egyáltalán nem ez vagyok. Én az érzelmek és érzések esszenciáját alakítom át zenei jelekké. A zenei hangok gyönyörûséges dolgok, olyanok, mint a napfény íze vagy a meleg kenyér illata. Én fordító vagyok, hangulatokat tolmácsolok zenével. Fogom a megfoghatatlan érzelmeket, és hallható hangokká alakítom őket.
9. A világot nem tudom elképzelni zene nélkül, és ha ilyen világ egyáltalán létezik, én nem akarok benne élni. Zenészek százainak szeretném szívből megköszönni, hogy az életemet fantasztikus, játékos hangokkal töltik meg. Nem hinném, hogy túlélnék egy napot is anélkül, hogy a szívemet és lelkemet ne járná át valahogy a zene varázsa.
10. A színpadon otthonosan mozgok több ezer ember előtt, attól viszont nagyon megijedek, hogyha egy teremben a képeimet nézegetik. A festés olyan szabadságot ad nekem, amit a zenétől nem kapok meg. Ha zenét hallgatsz, a hang mögött az embert is látod, vele van kapcsolatod. A festészetnél az alkotó másodlagos. Marilyn Manson