Aki a tartós boldogságot keresi, annak útja során szembe kell néznie azzal, ami elkedvetleníti, és meg kell tanulnia viszonyulni hozzá, mégpedig úgy, hogy ne is keresse a szenvedést, de ne is meneküljön tőle.

Kapcsolódó idézetek

1. Aki szakadatlanul és minden mást kizárva az örömöket hajszolja, az boldogtalanságra ítéli önmagát. Tartós és teljes boldogságra csak a szeretetben találhatunk. Lukács László (piarista szerzetes)
2. A boldogság: kurta és tünékeny, nem egy állapot, amire törekednie érdemes, amiben élni próbálhatna, hanem olyasvalami, amit meg kell ragadnia, amikor elérkezik, azután kapaszkodnia belé, ameddig csak bír.
3. Az ember mindig a könnyebb utat keresi. A kényelmesebbet. Azt az örömöt, amit egyszerûbben, hamarabb ér el. Ez az öröm azonban nem vezet tartós boldogsághoz. Paulinyi Tamás
4. Aki mindig újat, mindig mást, jobbat, szebbet, többet keres, akinek az elég sohasem elég, nem lehet tartós boldogságban élni. Müller Péter
5. Aki nem lépett rá a felismerés útjára, az a szenvedéseiből tanul. Amikor már elege lesz a szenvedésből, akkor felismeri, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy szenvedései véget érjenek.
6. A vég nélküli panaszkodás csak időszakos megkönnyebbülést jelent, ehelyett inkább meg kell tanulni együtt élni a fájdalommal, valahogy fel kell venni a mindennapi élet fonalát és lassacskán megtalálni a veszteség elfogadásának útját. Murakami Rjú
7. Aki (...) hosszú ideig szeretné örömét lelni az életben, az soha, a legnagyobb vidámság közepette sem feledheti, mennyi veszedelem leselkedik rá. Felix Salten
8. A tartós boldogság a szenvedés értelmének megtalálása. Szendi Gábor
9. Az élet tele van bosszúsággal és szenvedéssel. Tartós boldogságot csak úgy élhetünk meg, ha türelmesek vagyunk és elfogadjuk mindazt, amit az élet kínál.
10. Azt hiszem, csak akkor lehet boldog az ember, ha már megismerte a szenvedést. Azt hiszem, akkor van rá esélyünk, hogy elnyerjük a boldogságot, ha ellen tudunk állni a boldogtalanságnak. Guillaume Musso