Amikor már annyit epekedtél, vágyakoztál valakire, egyszer csak észreveszed, hogy ikonná merevedett képet imádsz, s mind kevésbé látod a hús-vér embert, akit valaha megszerettél.

Kapcsolódó idézetek

1. A valóság elillan, minden emlékké válik. Lassan-lassan te is megszûntél vágy lenni - emlék lettél. (...) Nem unalmamban szerettelek, vagy szeszélyből, vagy a magány vett rá. Azért szerettelek, mert minden boldogságnál erősebben vágytam rád. És tudtam, hogy az élet nem elég hosszú ahhoz, hogy együtt tartsa mindazt, amit a vágy képes kitalálni önmagának. Alessandro Baricco
2. Ha az ember sokáig vágyik valamire, egy idő után már nagyon nehéz nem vágyni rá; úgy értem, ráébredni és elfogadni, hogy már nem arra vágyunk, hanem másvalamit szeretnénk. Javier Marías
3. Ha elég sokáig rejtegeted az érzéseidet, egy idő után elfelejted, hogy mik is voltak valójában. Ashleigh Brilliant
4. Ha valakit idealizálsz, akkor már nem a személyt szereted többé, hanem csak a róla kialakított képedet. Látod, hogyan tesz vagy mond valamit, vagy hogyan viselkedik, s címkét ragasztasz rá: ez a nő buta, az a férfi unalmas vagy kegyetlen, az a nő azonban édes és így tovább. Most aztán van egy szûrő, egy réteg háj közted és a között a személy között, mert ha legközelebb találkozol vele, már a saját elképzeléseid szerint fogod megtapasztalni őt, még akkor is, ha közben megváltozott. Figyeld csak meg, hogy majdnem mindenkit beskatulyázol, akit csak ismersz. Anthony de Mello
5. Amikor epekedve vársz egy pillantást, egy mosolyt, egy arcot, egy hangot... és mindez csak ritkán, pillanatokra, távolságtartón adatik meg, és nem tudod, nem tudhatod, mit hoz a jövő, akkor kegyetlen zsarnokká válik a szeretet. Elhatalmasodik benned, és legyőz. Felülkerekedik rajtad. Már nem a barátod, hanem az ellenséged. Felemészti előbb lelkedet, aztán egész valódat. Már nem szépet ad, hanem fájdalmat. Egyre nagyobb és nagyobb fájdalmat. Amit már nem tudsz elviselni. Csitáry-Hock Tamás
6. Ami veled megesett, megtörtént az már számtalanszor, s amire vágynál, hát megunták azt már sokan. Kőrösi Zoltán
7. Néha nem sikerül valami, vagy megfáradtál, elgyötrődtél, aztán egyszerre csak észreveszel a sokadalomban egy nyílt emberi szempárt, találkozol a tekintetével, és mintha megáldoztál volna, megkönnyebbül a lelked.
8. Amikor valaki túl régóta keresi a szerelmet, idővel már megelégszik azzal, ha pusztán magába az érzésbe habarodhat bele. Forró Bence
9. Rájöttem, hogy a fájdalom, bármennyire ragaszkodik hozzá az ember, előbb-utóbb alábbhagy, és az egykor oly eleven, annyira imádott személy halvány, elmosódó árnnyá változik.
10. Amint megszeretsz valakit, többé nem tudsz logikusan gondolkodni róla. Stephenie Meyer