Az a baj, hogy amikor a társadalom mûködéséről tanítanak bennünket, úgy adják elő, mintha az egy idealizált, logikus, racionális rendszer lenne. Ahelyett, hogy arra tanítanának meg bennünket, hogy a társadalomban semmi sem kapcsolódik közvetlenül gyakorlati dolgokhoz, tudományos értelemben. A társadalomban az a fontos, hogy a hiedelemrendszer mûködőképes legyen, és segítse valamiképpen a társadalom stabilitását.

Kapcsolódó idézetek

1. A ráció segít abban, hogy teljesen megbízhatatlan elemekből, mint amilyenek például az emberek, megbízható, jól mûködő struktúrákat hozzunk létre, mint amilyen a rendőrség, a bürokrácia, a tudomány. A társadalom, a tömeg, amely valójában primitív, és számtalan ösztönös reakciója van, ha magára hagyjuk, könnyen megvadul, és önnön értelmes léte ellen fordul. Különös szokások, hiedelmek tûnhetnek fel, ha ezeket nem fojtjuk el idejében, akkor később nehéz lesz a dolgunk. Csányi Vilmos
2. A társadalom mûködése abszolút nem az olyan alapvető értékek megteremtéséről szól, mint a bizalom, a szeretet és az elégedettség. Nem. Hanem a kereslet és a kínálat szabályairól. Ha szükséged van valamire, és kellő ösztönzést tudsz adni másoknak, hogy ezt létrehozzák, akkor létre is hozzák. Így marad fenn az egyensúly. Meg Cabot
3. Társadalmunk nem túl sikeres a fontossági sorrendek meghatározásában. Úgy vélem, az emberek nem kapnak meg egy bizonyosfajta általános tudást. Mindenkinek széles körû technikai és tudományos háttérrel kellene rendelkeznie. Meg némi vezetői ismerettel és egy kis vállalati gazdaságtannal. Tanulnunk kellene arról, hogyan is lehet mûködtetni egy szervezetet, megszervezni valamit, és pénzt gyûjteni egy projektre. Szerintem a legtöbben nem részesülnek ilyen oktatásban, és ez nagy probléma. A mérnököket általában csak egy nagyon szûk területre képezik ki. Ha valaki képes átlátni ezeket a tudományokat, másképpen kezd gondolkodni, és sokkal képtelenebb dolgokról álmodozhat, illetve azt is elképzelheti, hogyan lehetne mûködőképessé tenni azokat. Szerintem mindez tényleg nagyon fontos lenne az egész világ szempontjából. Így lehet előrejutni. Larry Page
4. Ha egy eszmerendszerben tömegek hisznek, biztos, hogy reális társadalmi igényt elégít ki, és ha irracionális eszmerendszerről van szó, az is biztos, hogy ez nem a valóság megismerésének igénye. Ezért eléggé kilátástalan az a törekvés, amivel némely amerikai értelmiségiek próbálkoznak, hogy logikus érveléssel szorítsák vissza.
5. Ami a börtöneinkben folyik, az a köz ügye. A közösség olyan büntetéseket vár, amelyek vezeklést, de rehabilitációt is ígérnek. Az elvárás és a valóság azonban ebben az esetben nem esnek egybe. A börtönben azt tanítják, hogyan élje túl az ember a börtönt, és nem azt, hogyan viselkedjen az ember a polgári életben. Ez a tudás nem annyira épületes, sem számunkra, sem azon közösség számára, ahová visszatérünk. Piper Kerman
6. A tudomány több, mint ismeretek összessége. A tudomány egy gondolkodásmód, egy módszer arra, hogy megértsük a világot, miközben jól ismerjük az emberi tévedésre való hajlamunkat. Ha nem tudjuk kétkedve fogadni a nekünk szegezett állításokat, ha nem tudunk kételkedni a hatalmon lévőkkel szemben, akkor könnyen áldozatául esünk a következő sarlatánnak - legyen az politikai vagy vallási -, aki szembejön velünk. Carl Sagan
7. Aki hisz a tudományban, az téved, mert nem hinni kell. A tudomány egy gyakorlattal igazolható hiedelemrendszer. A tudósok is össze-vissza hisznek mindenfélét, de van egy tudományos módszer, úgyhogy minden hiedelmet megfigyelésekkel, kísérletekkel ellenőrizni lehet, és ki lehet választani azt, ami pillanatnyilag a legjobb. Csányi Vilmos
8. Szegény tudomány legnagyobb baja az az elterjedt téves hiedelem, hogy mindenre tud választ, hogy mindent meg tud oldani, ha akar, és hogy ami tudományos, az igaz. Erről pedig szó sincs. A tudomány, amely ma egy magasan szervezett társadalmi technológia, évszázadok alatt kikínlódott magának egy módszert, amely alkalmassá teszi arra, hogy meghatározott körülmények között bizonyos valószínûséggel szerény jóslásokat tegyen egyes események előfordulásáról. Ezeket a jóslatokat hívjuk tudományos elméleteknek, egyszerûbb esetekben modelleknek."Igazságuk" nincsen, csak praktikus értékük, az igazság nem tudományos kategória. Csányi Vilmos
9. A társadalom mintákat állít, de nem biztos, hogy ezek jók és igazak, és követésre valók, meg kell tanulni értékelni, hogy eldönthessük, hogy amit látunk, az jó-e vagy nem. Csányi Vilmos
10. A tudomány maga is egy hiedelemrendszer. Minden tudományos hipotézis, elmélet, modell hiedelem, de a tudomány csak akkor fogadja el a hiedelmek legális kommunikációját, ha azokat folyamatosan szembesítik a kísérletek, megfigyelések során megismert tényekkel. Ennek az apparátusnak köszönhetjük a tudomány, a technika, végső soron az ember fejlődését. Csányi Vilmos