Az élet rövid, de az ember ujraéli a gyermekeiben. A természet alkotója ezt a halhatatlanságot engedélyezte az embereknek.

Kapcsolódó idézetek

1. Az élet a természet különös, de törékeny és rövid időtartamú alkotása.
2. Az ember a természet egyetlen teremtménye, amelyik tudatában van annak, hogy meg fog halni. Annak ellenére, hogy tudja, a napjai meg vannak számlálva, s akkor ér véget minden, amikor a legkevésbé várja, úgy vívja meg élete csatáit, mintha méltó lenne az öröklétre. Paulo Coelho
3. A természet feltalálta a halált, hogy biztosítsa az élet örök folytonosságát. Johann Wolfgang von Goethe
4. Az ember nem lehet fizikailag halhatatlan, erre szolgál a lelkünk. A lélek halhatatlan. Újra meg újra visszatér. Alyson Noel
5. Az élet túl rövid ahhoz, hogy ne élvezze ki az ember a jó dolgokat, mégpedig addig, ameddig tartanak.
6. Az élet önmagában rövid, de a szenvedések meghosszabbítják.
7. Az ember addig él, amíg a sorsa meg-megújuló öröm; ha ennek vége: nem más, mint élő-halott. Szophoklész
8. A természetnek is van termékenyítő szelleme, mint az embernek, aki a természet gyermeke, és aki felleli ezt a szellemet és leheletében fürdik, az osztozik örök életében. Henry Rider Haggard
9. Az élet nem ér semmit, mert rövid. Az az értelme, hogy elfogyjon, használjuk, töltsük, éljük, érezzük, hogy megtöltsük annyi hibával és csodával, amennyivel csak tudjuk. És aztán el kell engedni.
10. Ez hát az élet! Néhány nap, aztán semmi! Az ember megszületik, felnő, boldog, várakozik, aztán meghal. Isten veled, férfi vagy asszony, soha többé nem térsz vissza a földre! Pedig mindenki magában hordja a végtelenség lázas, megvalósíthatatlan vágyát, mindenki külön mindenség a mindenségben, és mindenki tökéletesen megsemmisül nemsokára, hogy új csíráknak trágyázza a talajt. Növények, állatok, emberek, csillagok, egész világok - mind megelevenednek, aztán meghalnak, hogy átalakuljanak. És soha nem tér vissza ugyanaz a lény, akár féreg, akár ember, akár csillag! Guy de Maupassant