Az életben az a legfontosabb, hogy tudjunk felejteni. Hogy ne rágódjunk a múlton túl sokat. Hogy képesek legyünk átlépni a minden pillanatban megdöglő jelenen, akár egy lótetemen, és akkor lehet előre masírozni.

Kapcsolódó idézetek

1. Fontos szerintem, hogy ne csak a múlt történéseivel és a jövő tervezgetésével foglalkozzunk, hanem legyünk a jelenben is. Nagyon nem mindegy, hogy leéled az életed vagy megéled az életed. Hajnóczy Soma
2. Ami halott, ne lehessen annyival erősebb, mint az élő. Meg kell tanulnunk feledni a múltat, saját életünket élni saját időnkben.
3. Minden helyzetben élni kell. És megélni mindent, amit csak lehet. Hiszen a ma ma van, nem várhatunk a holnapra, a jövő hétre, hónapra, évre. Csak az a miénk, ami elmúlt, és amit éppen megélünk. Csitáry-Hock Tamás
4. A múltat nem lehet elfelejteni. Csak túl lehet lépni rajta. Hátra lehet hagyni. Hogy az lehess, akinek eleve lenned kéne, nem pedig az, akinek a történtek miatt érzed magad.
5. Komoly erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy megszabaduljunk az emlékezetünktől, de ha ez sikerül, elkezdünk ráébredni, hogy sokkal többre vagyunk képesek, mint gondolnánk. Itt élünk, ebben az óriási testben (...), amiben benne van minden megoldás és minden probléma. A lelkedet látogasd meg, ne a múltadat. Paulo Coelho
6. Túlélni, túlélni szépen, - ezt kell megtanulni. Hallgatni önmagunk előtt is, hogy ne kelljen hazudni önmagunknak; feledni, elodázni, végig nem gondolni, élre nem állítani semmit, mert az életet csak vagy igazul, vagy tûrhetően lehet élni és az utóbbi mégis fontosabb. Kaffka Margit
7. Nem beszélünk a múltról. Ami volt, már nincs. Nem érdemes rágódni rajta. Csak a mának élni, ez a lényeg! Cserna-Szabó András
8. A múlton felesleges keseregni. Nem azt mondtam, hogy el kell felejteni, hogy is lehetne. Sem a szép, sem a fájó dolgokat. A hazát is meg kell gyászolni, ha feldarabolják, meg a testet, ha épp azt csonkítják. De aztán valahogy csak meg kell kapaszkodni a mostban, csak megkeresni benne a szépet, a jót. Mert ha nem tesszük, nincs miért tovább.
9. Sokan úgy gondoljuk, hogy a múltunk nélkül nem ér a jelen semmit. Egy ponton mindannyiunknak választania kell, vagy lépnünk egyet az új felé. Mindenkit kísért a múltja. A múltunk az, ami formál minket. A múltunk felszínre tör, újra meg újra, meg újra. Nem szabad elfelejteni: a legfontosabb az, amit ma élünk.
10. Egyszer minden véget ér. Fontos, hogy új ösvényeket találjunk életünknek, aminek egyetlen módja, ha elengedjük a múltat.