Az ember mindig akkor kezdi megbecsülni a szeretteit, amikor már nincsenek.

Kapcsolódó idézetek

1. Néha azokat az embereket értékeljük legkevésbé, akik a legjobban szeretnek. Míg rá nem jövünk, hogy nélkülük az élet mit sem érne.
2. Az ember csak azután kezdi értékelni a dolgokat, amikor már elvesztette.
3. Mindig megéri bízni abban, aki szeret. Paulo Coelho
4. Az ember mindig tud segíteni azoknak, akiket szeret, csupán azzal, hogy nagyon erősen, egész lényével szereti őket. Consuelo de Saint-Exupéry
5. Mindig akkor jövünk rá, hogy mi a legfontosabb számunkra, mikor már elveszítettük. Agatha Christie
6. Mindig adódik egy pillanat az emberek életében, amikor rájönnek, hogy imádnak engem. Salvador Dalí
7. Ha az ember szeret valakit, mindig megdobog később a szíve, mikor hall róla, vagy látja. Márai Sándor
8. Az ember mindig visszatér első szerelméhez. Charles-Guillaume Étienne
9. Az ember csak akkor tanul meg valamit igazán értékelni, amikor már nem szerezheti vissza többé.
10. Az ember néha csak akkor ismeri fel, milyen fontos neki valami, ha már visszahozhatatlanul elveszett.