Ugrás a tartalomra
Az emberi történelem a gyûlölködés, a háború, a gyilkolás történelme. Hihetetlen könnyû embereket feltüzelni, hogy gyûlöljenek valakit.
Kapcsolódó idézetek
-
Az emberi történelem a háborúk története.
-
Az emberiség történelme nem más, mint a hadviselés története. Az emberek mindig is egymást gyilkolták, és örökkön ezt fogják tenni. Vagyis az ember legfontosabb tulajdonsága az, hogy mekkora jártasságra képes szert tenni a hadviselésben. Minden más ennek van alárendelve.
Simon Scarrow
-
Az ember (...) nincs meg ölés nélkül. Az ölés a lényege. Ha egyedül gyilkol, és elkapják, akkor börtönbe vágják vagy felkötik. De ha társas üzemmódban, parancsra olt ki életeket (háborúban, valamilyen katonai szervezeti csoportban), akkor hősnek hívjuk az emberi ölőgépet, érzelmes dalokkal buzdítjuk vérontásra, büszkén tûzünk mellére csillogó érdemrendet. Az embernek lételeme a háború, az embernek már óvodában etnikai tisztogatás volt a jele, az ember elképzelhetetlen értelmetlen mészárlás nélkül. Az ember története (az úgynevezett történelem) a háborúk története. A folyamatos háborúk története.
Cserna-Szabó András
-
A történelem csak kifogások tárháza. Ha a nemzetek a múltba révednek, már azelőtt gyûlölködni fognak, hogy egymás szemébe néznének. Ebből nem lesz béke!
-
Kellő távolításban az emberiség történelme főleg birodalmak emelkedésének, hanyatlásának és egymás halomra ölésének története.
-
Az emberiség egész története - amely tele van kínokkal, lelkesültségekkel, öldökléssel - esztelenek és dühöngők története.
Anatole France
-
Az emberek a génjeikben, a kollektív tudatukban hordozzák a háború imádatát. Történelmük hosszú, de mintha fajuk evolúciójának része (sőt mi több: kovácsüllője) lenne az örökös, csak rövidke időszakaszokra lanyhuló harc.
-
A történelmet a háborúk határozzák meg, a háborút a harcoló emberek.
-
Mi, emberek szörnyû állatok vagyunk. Történelmünk háborúk története. Egy véget nem érő történet. Egy elmebaj meséje.
-
A történelem tele van rémségekkel; ezek közül néhány a természet mûve, de legtöbb az emberé.
Arthur Charles Clarke