Az emberiség kimondva-kimondatlanul sóvárog a szolgaságért. A szabadság csalfa fénye mindig megmérgezi a boldogságotokat, mert ott az önzés és a hatalomvágy. Arra születtetek, hogy szolgák legyetek, és végül térdeltek is.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember rabnak születik, életének célja, hogy szabaddá tegye önmagát. Az igazi szabadság: úrrá lenni önmagunk fölött. Herczeg Ferenc
2. Hogyan lehet az ember boldog (...) e nyomorúságtól terhes világban? Minden falragaszon, minden utcasarkon a Halál leselkedik, vagy még annál is rosszabb - a zsarnokság, a durvaság, a kínvallatás; a civilizáció halála, a szabadság vége. Mi valamennyien (...) csak egy falevél alá bújunk, amely nyomban lehull. Virginia Woolf
3. Sok minden megváltozik, igen. De az ember mindig ugyanaz marad. A világ rabszolgája. A saját világáé. A vágyaié.
4. Az ember folyton választásra kényszerül: szabadság vagy jólét, szabadság szenvedéssel vagy boldogság szabadság nélkül. És az emberek többsége a második utat választja. Szvetlana Alekszijevics
5. Még azok is, kik láncok nélkül élnek, rabjai a félelemnek, hagyományoknak, becsületnek. A szolgák szabadságról álmodoznak, de találkoztam olyan szabad emberekkel, akik még inkább erre vágynak.
6. A túlságos szabadság szolgaságra vezet. Platón
7. Ez a baja minden őszinte tevékenységnek; az ember szabadsága az ára. Végül sarokba szorul, fogollyá válik. Aldous Huxley
8. Állítólag szabadok vagyunk, boldogok, amiért mindenünk megvan, az emberek mégis pusztítják önmagukat. Mintha mindenki nyomorult volna.
9. Évezredeken át voltak a nők kiszolgáltatottak. Nem urai saját sorsuknak, még a saját testüknek sem. Aki pedig rabságban él, nem is szerethet. Mert a szeretethez szabadság kell. A választás lehetősége. Kiss Judit Ágnes
10. Az ember a múlt és a jövő rabja. Oda sem figyel arra, ami történik vele a jelenben. Pedig arra születtünk, hogy élvezzünk az életet.