Az intelligencia egy cél elérésének a képessége. A cél maga nem része az intelligenciának. Persze mondhatunk olyat, hogy tûzzük ki azt célul, hogy találjon célt magának, de az eredeti cél nem része az intelligenciának. Az intelligencia egy hihetetlen bonyolult kalapács, amellyel be tudunk verni nagyon komplex szögeket.

Kapcsolódó idézetek

1. Az intelligencia problémák felismerésének és megoldásának képessége. Ez egy gyakorlati és tiszta definíció. Egy intelligensebb ember több problémát vesz észre, több problémát tud megoldani, gyorsabban ismeri fel a problémákat és gyorsabban oldja meg őket. Ennyi az egész.
2. Nem szabad az intelligenciát összetéveszteni a tudással. Az intelligencia arról szól, hogy hogyan dolgozza fel valaki a kapott információkat, és nem feltétlenül arról, hogy mit tud vagy hisz az illető. Egy intelligens ember összetett indoklást dolgozhat ki a hite védelmében, akkor is, ha az a hit teljességgel hamis.
3. Az intelligencia egy kicsit túlértékelt fogalom, azt hiszik, hogy az valamiféle isteni tulajdonság, amivel mindent meg lehet oldani. Erről szó sincs. Az intelligencia bizonyos problémák megoldására tesz alkalmassá, ezekben nagyon jók vagyunk, másokban kevésbé. Csányi Vilmos
4. Az emberek azt hiszik, hogy az intelligencia arról szól, hogy észrevegyük a lényeges dolgokat (azaz a mintaészlelés). Egy összetett világban azonban az intelligencia inkább olyan dolgok figyelmen kívül hagyása, amelyek irrelevánsak (azaz a téves mintaészlelés elkerülése). Nassim Nicholas Taleb
5. Az intelligencia nem csak a bírálat, de az alkalmazkodás képességét is jelenti. Törekedhetsz arra, hogy megváltoztasd a világot, ez nemes cél, de addig is meg kell tanulnod együtt élni vele! Különben nemhogy a jobb időket, de a holnapot sem éled meg.
6. Az intelligencia nem a tudás, hanem valami általánosabb dolog: általános értése az összefüggéseknek. Szertics Gergely
7. Az intelligencia evolúciósan kifejlesztett alapcélja az ön- és fajfenntartás. Ezt adta a biológiai történelmünk a mi intelligenciánknak (és egyébként az összes más állat intelligenciájának is). De az önfenntartás nem az intelligenciából, hanem a mi biológiánkból következik. Az a szándék, hogy folyamatosan egyben tartsam magam, hogy megvédjem magam attól, hogy "kikapcsoljanak", attól, hogy fájdalmat okozzanak nekem, attól, hogy elhagyjanak, megcsaljanak, becsapjanak... - ezek nem az intelligenciából következnek. Ezekre használjuk az intelligenciánkat több-kevesebb sikerrel. A céljaink, szándékaink komplexitása egyre nőtt az intelligenciánk mértékével: egyre több személyes célt határozunk meg, egyre inkább önkifejezőek akarunk lenni, önmagunk lenni..., ám ezek mind a kultúránk melléktermékei. Szertics Gergely
8. Az intelligencia csak intelligencia. Az, hogy mire használjuk ezt az intelligenciát, egyedül rajtunk fog múlni. Szertics Gergely
9. A bölcsesség egyfajta gyakorlati képesség. Olyan készségek összessége, amelyekkel át tudjuk navigálni magunkat az életen. Aki egyszer megérti azt, hogy szinte minden nehézséget könnyebb megelőzni, mint megoldani, annak világos, hogy a bölcsesség nem más, mint a megelőzés. Rolf Dobelli
10. A bölcsesség nem mûveltség és nem is tudás, mely a könyvekből oly könnyen megszerezhető. Nem is okosság, ahogy egyesek képzelik és főképpen nem fortély, ahogy a legbutábbak gondolják. A bölcsesség... nem más, mint helyes látás. Mely abban segít minket, nehogy másnak lássék a világ. A bölcsesség képesség, mely nem tanulható. Su-La-Ce