Az iskolai tananyag nem lépcső, amelyen a gyerekeknek fel kell mennie, és a tanulás nem folyhat a vasúti menetrendhez hasonló módon. A tanulás inkább egy puzzle kirakása, amelybe különböző helyeken illeszthetők be újabb és újabb elemek.

Kapcsolódó idézetek

1. Az oktatás nem azonos a tudással. És még csak a tudás megszerzéséhez szükséges eszközökkel sem. A tudás éppúgy eredhet a mindennapi életből.
2. Hajlamosak vagyunk a matematikát hosszú szabálygyûjteményként tanítani. Rendesen meg kell tanulnod és be kell tartanod ezeket a szabályokat, mert különben megbuksz. Ez nem matematika. A matematika azoknak a dolgoknak a tanulmányozása, amelyek egy bizonyos módon adódnak, mert egyszerûen nem lehet másként. Jordan Ellenberg
3. Nem szabad azt hinnünk, csakis az iskolától várható a gyerekünk boldogulása. Tanuljon, de ne szakadjon bele, ne szorongjon! Legyen gyerekkora, amikor a képességeit (észrevétlenül) fejlesztő, játszó gyermek lehet, nem pedig az állandó megfelelni akarástól parázó tanulógép. Soma
4. Az iskolának nem az a dolga, hogy megmutassa, hol a helyem a világban. Az iskolának kéne lennie magának a világnak, és meg kéne tanítania mindenkinek, hogy a saját boldogságáért és sikeréért mit és hogyan tud tenni.
5. A matematika olyan, mint a pókháló. A pók számára (hisz ő maga építette föl): jól áttekinthető, világos szerkezet, a belegabalyodó légynek viszont áttekinthetetlen kuszaság. Részben azért, mert készen találta azt. Ha azt akarjuk, hogy a tanuló számára élményt jelentsen a matematika tanulása, akkor nem a "készterméket" kell tanítanunk, hanem azt a folyamatot, amelynek során fölépül, születik a tételek, fogalmak egymást átszövő láncolata.
6. Könyvekből és tekercsekből csak azt tanulja meg az ember, hogy bizonyos dolgokat meg lehet csinálni. A valódi tanulás megköveteli, hogy meg is tegye ezeket a dolgokat. Frank Herbert
7. A tanulás nem kínálja magát tálcán. Keresd lelkesedéssel. És foglalkozz vele szorgalommal. Abigail Adams
8. Az iskola, az a ruhatár, ahová gyermekeinket elhelyezzük, hogy fegyelmezett, erkölcsös, munkára motivált felnőttként kapjuk majd egyszer vissza, azt hiszi, hogy neki az a dolga, hogy a kis fejekbe minél több információt töltsön. Mivel ezt a mechanikus folyamatot a gyermekek kezdeményezőképessége, természetes aktivitása igencsak akadályozza, ezért a legtöbb iskola amolyan fegyelmező intézménnyé is alakult, ahol a kívánt célt, ha kell, erőszakkal is elérik. Pedig az iskolának afféle gyermek-"törzsnek" kéne lennie, kisebb-nagyobb bandákkal, ahol jó lenni, ahol mindenkit szeretnek, segítenek, ahol a gyermek, ha szükséges, érzelmi támaszt és vigaszt kap. Mellesleg persze tanulhatna is valamit, de ha egy tizenéves igazán meg akar valamit tanulni, azt rendszerint sokkal gyorsabban teszi, mint azt az iskola képzeli. Csányi Vilmos
9. A matematika nem az, hogy képleteket bemagolunk és alkalmazunk. Nem attól leszek a matematikához értő ember, hogy fejből tudom a másodfokú egyenlet megoldóképletét. Ezt a szemléletet nagyon jó lenne letörni, hogy a matematika tanulása ne egy mechanikus dolog legyen, hanem az, hogy gondolkozom, aktív cselekvője vagyok annak, ami történik, nem egy szolgaszerû végrehajtója az elmondott dolgoknak. (...) Gondolkozni örömet okoz. Az egy jó érzés, amikor én jövök rá valamire, sokkal jobb, mint amikor a tanár megmondja.
10. Az iskolai tanulás nem is a jegyek, vagy az aktuális tananyag miatt fontos, hanem az agy tornáztatása miatt.