Az jelenti a tudományos racionalitás győzelmét, ha nem követjük vakon a dogmákat és az ideológiákat, hanem a tapasztalatok és a hipotézisek kölcsönhatásán állandóan kritikusan elgondolkozva és a hibákból tanulva haladunk előre.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudomány nem bizonyítékokkal, különösen nem végső bizonyítékokkal, hanem modellekkel halad előre. Jobbakkal, gyengébbekkel, tartósabbakkal és gyorsabban elvethetőbbekkel. Falus András
2. A tudományos gondolkodás mindenekelőtt azoknak az újabb és újabb módszereknek a szenvedélyes felkutatása, amelyek révén a világ elgondolható. Nem a megszerzett bizonyosságokban rejlik az ereje, épp ellenkezőleg: annak radikális tudatosulásában, hogy mekkora a tudatlanságunk. Ez a tudatosság késztet bennünket kétkedésre a tudni vélt dolgokban, és arra, hogy emiatt folytassuk a tanulást. Nem a bizonyosság kedvéért törekszünk a tudásra, épp ellenkezőleg: a bizonyosság mélységes hiánya miatt. Carlo Rovelli
3. A racionalitás a tettekben lakozik, nem a gondolatokban vagy abban, amit "hisz" az ember. Nassim Nicholas Taleb
4. A természettudományok sikereiket (...) a racionalitásuknak köszönhetik, annak, hogy képesek voltak gondolkodásukat, bizonyos korlátozott területeken, kivonni az érzelmek logikája alól, és a racionalitásé alá helyezni. Csányi Vilmos
5. A tudomány tényekből táplálkozik, és azokból levonható következtetésekből lép tovább. Kemenesi Gábor
6. A tudományos módszer lényege, hogy a problémákat mint problémákat kezeli, így keresi a legjobb megoldást, előítéletek és sovinizmus nélkül. Nem azt kérdezzük, hogy kinek van igaza, hanem azt, hogy mi az igazság. Szent-Györgyi Albert
7. A tudomány igazából az által halad előre, hogy az egyik feltevést megerősítheti, vagy elutasíthatja a többit. Ez az igazság jelenik meg abban a rengeteg feltételes módban, amelyet a tudományos mûveinkben használunk. Luigi Luca Cavalli-Sforza
8. A köznapi tudatban összefér egymással az ítélet és az előítélet, az empirikus megfigyelés és a fantasztikus elképzelés, a racionalizmus és az irracionalizmus, a tudás és a hit. A tudományos megismerés a mindennapi gondolkodásból kifejlődve megszabadul a "józan ész" előítéleteitől, a régi, hajdan igaz elképzelések maradványaitól, s új eszmék és igazságok felé törekszik.
9. Az élet komplexitását és ellentmondásait nyitott hozzáállással, pártatlanul bebarangolni - mind az idejekorán hozott ítélet nélkül, mind az ítélet visszatartása nélkül, miután a bizonyítékra fény derült - a tudós, a filozófus - a racionális elme - jele. Stefan Molyneux
10. A tudomány azért mûködik, mert a hipotézisek és érvelések, sejtések és látomások, egyenletek és számítások után ellenőrizhetjük, hogy vajon helyesen jártunk-e el: az elmélet előrejelzéseket ad olyasmiről, amit még nem figyeltünk meg, és ellenőrizhetjük, hogy ezek az előrejelzések vajon helyesek voltak-e vagy sem. Ebben rejlik a tudomány különös ereje, ez teszi hitelessé és teremt lehetőséget arra, hogy bátran bízzunk benne: ellenőrizhetjük, hogy egy elmélet megállja-e a helyét vagy sem. És ez különbözteti meg a tudományt a gondolkodás más formáitól, ahol általában fogas kérdés eldönteni - sőt olykor egyenesen értelmetlen -, hogy kinek van igaza és ki téved. Carlo Rovelli