Boldog vagyok és szenvedek. Boldog vagyok, hogy miatta szenvedhetek, s imádom az ő fájdalmát, mert szerelmének jele...

Kapcsolódó idézetek

1. Amikor meglátja élete szerelmét, egyszerre boldog és szomorú. Boldog, mert látja, hogy a párjának ez csak a kezdet és szomorú, mert számára már az egész véget ért.
2. Gőgös vagyok, mert szeretlek, s alázatos, mert szeretlek. Könyörtelen, mert szeretlek, s irgalmas, mert szeretlek.
3. Ez a kettősség is szerelem: fáj, hogy fáradt vagyok, és örülsz, hogy miattad nem pihenek. És én is így vagyok, talán csak nagyobb méretekben: fáj, hogy vagy, hogy nélküled gondolkozni is boldogtalan, és örülök, hogy véled boldog lehetek. Fáj, hogy muszáj szeretnem téged, ha akarom, ha nem, és örülök, hogy téged szerethetlek.
4. Ha szereted, viszont szeret. Ha mosolyogsz, ő is ám! Ha bánat ér, megosztozik szegény szíved bánatán. Csukás István
5. Szeretem! Szívből szeretem. (...) Gyûlölöm magam érte, de szeretem. Nem alszom, és nem bírok a tükörbe nézni miatta, de akkor is, akármit is teszek: szeretem. (...) Nem tudom kiûzni őt a szívemből.
6. Szeretem a mosolyát, a haját. Szeretem a térdét. Szeretem azt a szív alakú anyajegyet a melle fölött. Szeretem azt, ahogyan néha megnyalja az ajkát, mielőtt megszólal. A nevetését. Az arckifejezését, amikor alszik. (...) Szeretem, hogy miatta azt érzem, hogy minden lehetséges, vagy valami hasonlót, hogy érdemes élni.
7. Nem velünk van a baj, hanem azzal a móddal, ahogy kinyilvánítjuk egymásnak a szerelmünket. Ha elfogadnánk, hogy léteznek problémák, akkor együtt tudnánk élni ezekkel a problémákkal, és boldogok lennénk. Paulo Coelho
8. Szeretlek, szenvedek. A sorsom fájdalom. Halld meg, nem titkolom az érted égő vágyat. Ó, szeretlek nagyon, engedd megvallanom, szeretlek, senki mást, és sóvárgok utánad. Afanaszij Afanaszjevics Fet
9. Boldogok az összekulcsolódó szeretők: úgy kapnak, hogy adnak, s úgy adnak, hogy kapnak; adott és kapott ajándékot itt nem lehet megkülönböztetni, sem adományt és zsákmányt. Sebezve sebesülnek és sebesülve sebeznek. Egymás iránti féktelen szomjukban tulajdonképpen vágytalanok: hiszen karjukban tartják a kielégülést, aki éppúgy szomjazik. Dulakodnak, sírnak, haragusznak: de dulakodásuk ölelés, könnyük ékesség, haragjuk szerelem. Weöres Sándor
10. Nem igazán tudom elmagyarázni, hogy milyen, amikor szerelmes vagy, de olyan, mint amikor kényelemben érzed magad. Mintha lenne egy legjobb barátod. Ez egy csodálatos dolog.