Csak arra a fára dobnak követ, amelynek szép gyümölcse van.

Kapcsolódó idézetek

1. Milyen színû a tükör?
2. Tudod, az első pofon a legnagyobb, aztán a többit lassan megszokod. LGT
3. Minden ember akkora, amekkora dolgok feldühítik. Winston Churchill
4. Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít. Antoine de Saint-Exupéry
5. Soha ne sértsünk meg valakit a stílussal, amikor ugyanezt a tartalommal is megtehetjük.
6. Amióta megláttalak, Szebben süt a nap le rám. József Attila
7. Onnan tudom, hogy jó szíved van (...), hogy abban a pillanatban, hogy megismertelek, harcolni akartam érte.
8. Emlékszik a kifestőkre kiskorából? Én utáltam. Ha le akarok rajzolni egy házat, akkor nekem ne más mondja meg, hogy milyen legyen, érti?
9. Ez nem én vagyok, ez nem mi vagyunk, így aztán mindegy, hogy áldás vagy átok, hogy torzan látják a nagyvilágot egyes újságokba író srácok. Nekem sok a dolgom, én nem érek rá, így hát mindegy, hogy mit is szóltál, de csak akkor ítélj, hogy én ki vagyok, ha egyszer tudni fogod, hogy te kicsoda voltál. Ákos
10. Vannak élőlények, amelyek kizárólag a mi bosszantásunkra jöttek a világra. Ilyen például a szúnyog és a szomszéd. A két élőlény között az a különbség, hogy a szúnyogot könnyebben agyon lehet csapni. Nógrádi Gábor
11. Októberben van néhány nap, amely majdnem tökéletes. Az ég kifeszül a fejünk fölött, tiszta kék, olyan mély és makulátlan, hogy minden megszépül tőle. Az országút mentén vörös, arany, rozsdabarna, bordó és narancsszínben játszanak a fák. Minden szín neonfénnyel ragyog, lüktet a nehéz, aranyló napfényben. Laurell Kaye Hamilton
12. Amikor találkozik a pillantásunk, kimelegszem. Amikor véletlenül hozzámér, az egész testem bizseregni kezd. És ez komolyan rám hozza a frászt! Alyson Noel
13. Rezeg az emberben minden atom, És csak az téved el, aki él! De ha csak dünnyögsz, mardosod magad, És nyaldosod a sebeidet, Ami ma még az ajtón bejön, Holnap a kulcslyukon kimegy. Quimby
14. Miért csináljuk ezt egész életünkben? Miért mindig csak a porszemet vesszük észre a szemünkben, és miért nem látjuk meg a hegyek, a mezők és az olajligetek szépségét? Paulo Coelho