Egy ideje úgy tûnik, hogy a fényképezés ugyanolyan, mint minden más, amit azelőtt tettem. (...) A fényképezés olyan, mintha kint állnál és befelé néznél. (...) És belefáradtam abba, hogy mindig azt érezzem, engem mindenből kihagynak.

Kapcsolódó idézetek

1. Aki fényképez, mintegy arra kényszeríti az embereket, hogy olyan dolgokkal szembesüljenek, amikkel nem számoltak. Eltéríted őket az útjukról, a terveiktől, természetes pályájukról.
2. A fotózás leginkább a főzéshez hasonlítható: akármilyen kiváló szakács vagy, nem tudsz egy tápon nevelt csirkéből igazán jó fogást készíteni. A legfontosabb a folyamatos megújulás. Sokan azt gondolják, hogy ez az idő múlásával egyre komolyabb kihívás, de én szerencsére éppen az ellenkezőjét tapasztalom: minél régebb óta gyakorlom a szakmát, annál több új ötletem támad, mindegyiknek a megvalósítása nem is fér bele az életembe. Máté Bence
3. Fényképezni annyi, mint részesévé válni valaki (vagy valami) halandóságának, sebezhetőségének, változékonyságának. Minden fénykép - éppen, mert kihasítja és megdermeszti a pillanatot - az idő mindent fölemésztő kérlelhetetlenségéről tanúskodik. Susan Sontag
4. Folyton azt érzem, mintha más szeretnék lenni. Mintha új helyet keresnék, új élettel és új személyiséggel. Ez együtt jár a felnőtté válással, meg azzal a törekvéssel is, hogy újra megtaláljam magam. Azzal, hogy mássá válok, felmentem magam minden alól. Komolyan azt hittem, hogy ahányszor próbálkozom, mindig felszabadulhatok. De mindig zsákutcába kerültem. Mindegy, hova megyek, eltévedek. Ami nincs, az nem változik. A forgatókönyv módosulhat, de én mindig ugyanaz a tökéletlen ember maradok. Mindig ugyanazok a hiányérzetek kínoznak, amelyeket sosem tudok kielégíteni. Azt hiszem, meg kell ismernem magam. Murakami Haruki
5. Elfáradtam. Elfáradtam az utazásban, örökké egyedül, mint az ujjam. Belefáradtam, hogy sose volt mellettem egy barát, aki megmondja, hova megyek, honnak jövök s miért. És főleg belefáradtam abba, ahogy az emberek bánnak egymással. Belefáradtam a kínba, amit érzek és hallok a világon minden nap. Túl sok van belőle.
6. Butaság azt gondolni, hogy a fotózás objektív. Egy térfigyelő kamera az objektív. De egy ember kezében egy géppel sosem lesz az. A fotográfia szubjektív, akárcsak az ember.
7. A fényképek olyanok, mint egy emlékeket őrző trezor kulcsa. Ha a kulcsot elhagyjuk, attól félek, az emlékek is elúsznának örökre. Meik Wiking
8. Amíg nem volt ennyi fényképezőgép, hogy minden telefonban van, és nem voltak idővonalak, hogy állandóan rögzítve vagy, addig az emberek sokkal kevésbé reflektáltak, sokkal kevésbé reflektált életük volt. Most mindenki ebben a csapdahelyzetben van, és állandóan tükörhelyzetek elé vagyunk állítva. Ez egy narcisztikus világ, és aki azt mondja, hogy őrá ez nem hat, az egy póz. Grecsó Krisztián
9. Szokták mondani a szakmabeliek, hogy már mindent lefotóztak - és ez valahol így is van - , de az ember ennek ellenére folyamatosan azt kutatja, hátha mégis van olyan, amit majd én csinálok meg először.
10. Rám valahogy minden fordítva hat, és fordítva mûködöm. Fordítva látom a világot. (...) Mindig más voltam, mint mások. Emiatt mindig rosszul éreztem magam. Nem maga a különbözőség zavart, hanem az, hogy egyedül éreztem magam ezzel.