Egyre több és egyre furcsább betegség talál ránk, szinte már azt sem tudjuk, hova nyúljunk. De hiszek a tudomány erejében: tudjuk, mi vár ránk, és megvan a lehetőségünk, hogy segítsünk magunkon. Ehhez viszont a tudomány szavára nyitott, felvilágosodott társadalomra van szükség, amelyik nem azt mondja, hogy "hazudsz", meg "a Föld lapos", hanem megteszi azt, ami az ő feladata.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudomány több, mint ismeretek összessége. A tudomány egy gondolkodásmód, egy módszer arra, hogy megértsük a világot, miközben jól ismerjük az emberi tévedésre való hajlamunkat. Ha nem tudjuk kétkedve fogadni a nekünk szegezett állításokat, ha nem tudunk kételkedni a hatalmon lévőkkel szemben, akkor könnyen áldozatául esünk a következő sarlatánnak - legyen az politikai vagy vallási -, aki szembejön velünk. Carl Sagan
2. A tudomány az, hogy elfogadjuk, ami mûködik, és elutasítjuk, ami nem. S ehhez sokkal több bátorságra van szükség, mint gondolnánk.
3. A tudomány akkor is a tényekre apellál, amikor ellentmondanak a várakozásainak. Azt ajánlja, hogy tartsunk készenlétben alternatív hipotéziseket és azt válasszuk ki közülük, amelyik a legjobban illeszkedik a tényekhez. Arra ösztönöz, hogy egyensúlyozzunk: az új eszméket, még az eretnekségeket is, fogadjuk semmi által sem korlátozott nyitottsággal, és ugyanakkor minden elgondolással szemben, akár újak, akár régiek, tanúsítsunk egészséges bizalmatlanságot és vessük alá őket a legaprólékosabb ellenőrzésnek. Ugyanezt a felfogásmódot követeli a demokrácia is gyorsan változó korunkban. Carl Sagan
4. A tudomány mindig újabb és újabb kérdéseket tesz fel ott, ahol az egyszerû embernek válaszra volna szüksége; így aztán nem csoda, ha inkább a prédikátorokhoz meg az utcasarki jósokhoz fordul. Mi hiába tudjuk, hogy a problémáit azok se oldják meg... Mellesleg, mi nem is tudhatjuk, hogy megoldják-e, mert a tudomány épp az olyan kérdéseket tárta fel legkevésbé, hogy valójában mi hiányzik ezeknek az embereknek. Lehet, hogy egyszerûen csak valami koherens és könnyen emészthető világképre vágynak, ami orientálja őket a mindennapokban. Lehet, hogy mindenekelőtt közösségtudatra, arra, hogy tartozzanak egy csoporthoz, velük azonosan gondolkodó és érző társakkal. Ha mindezt egy fundamentalista szektában kapják meg, és mondjuk ez által kerülik el a neurózist, akkor mit számít, hogy cserébe le kell tagadniuk a Nagy Õsrobbanást az égről? Hát nem megéri?
5. A tudomány az igazság, a természet erőinek megismerése és felhasználása az emberi boldogság javára. (...) És a civilizáció e leghatékonyabb fegyverének akart és akar ellenszegülni a vallás. A hit (...) az értelem fejlődésének egy alacsony fokozatát jelenti, és én semmiképp sem hiszek a különböző vallásokat kísérő képtelenségekben és valótlanságokban, amelyeket lassan-lassan ki kellene küszöbölnünk, és tiltakozom, ha valaki azt igényli, hogy a gyereknevelést a vallás végezze a maga abszurd csodáival, amelyeket a tudomány már régen megcáfolt. Victor Babes
6. Mivel a tudomány meg akarja érteni, milyen a világ, és nem azzal foglalkozik, hogy milyennek szeretnénk látni, az eredményei sokszor nehezen érthetők és nem nyújtanak kielégülést. Időnként arra ösztökél, hogy rendezzük újra a dolgokat a fejünkben. Vannak persze nagyon egyszerû tudományos ismeretek is. A komplikáltság oka a világ bonyolultsága - vagy a miénk. Amikor elhárítjuk magunktól, mondván, hogy ez nekünk túl nehéz (mert valószínûleg rosszul tanítottak az iskolában), egy kicsivel mindig csökkentjük az esélyünket, hogy a saját kezünkbe vehessük a jövőnket. A jogainkat csorbítjuk meg, és az önbizalmunk is meggyengül. Carl Sagan
7. A modern tudomány kínálta elkápráztató lehetőségek ellenére nyitottságunkat konok kétkedéssel kell fékezni. Sok izgalmas lehető­ségről egyszerûen kiderül, hogy helytelen. Az új lehetőségek iránti nyitottságra és a kemény kérdések megfogalmazásának akarására egyaránt szükség van a tudomány előrehaladásához. Carl Sagan
8. Úgy gondolom, hogy a tudomány és a vallás egyaránt szükséges a világegyetemmel való kapcsolatunk megértéséhez. Elvben a tudomány mindenről azt mondja el nekünk, hogy hogyan mûködik, noha számos megoldatlan probléma van, és úgy vélem, mindig lesz is. A tudomány persze olyan kérdéseket is felvet, melyeket nem tud megválaszolni. Miért vezetett a Nagy Bumm tudattal bíró lényekhez, akik végül rákérdeznek az élet és az univerzum létezésére céljára? Ez az, ahol a vallásra van szükség.
9. Milyen ironikus, hogy minél jobban fejlődik az emberiség, minél nagyobb lesz a tudományban vetett hite, minél nagyobb hatalmat szerez a világ felett, annál valószínûtlenebb, hogy felfedeznek bennünket. Azonban amint a természetfelettivel kapcsolatos hitetlenségük megszabadít bennünket gátlásainktól, technológiájuk elég erős lesz ahhoz, hogy ha akarják, akár fenyegetést is jelenthetnek ránk nézve, sőt, néhányunkat meg is semmisíthetik. Stephenie Meyer
10. Ha a tudományt zárt birodalomnak tekintjük, amely túlságosan elvont és bonyolult ahhoz, hogy az átlagember megérthesse, akkor a helytelen alkalmazás veszé­lyei nagyobbak. Ha viszont a széles közvélemény érdeklődik a tudomá­nyok iránt és törődik az eredményekkel - ha a természettudomány szépségét és társadalmi következményeit is sokkal gyakrabban tárgyal­juk az iskolákban éppúgy, mint a médiában vagy éppen az ebédlőasz­talnál -, akkor sokkal kedvezőbbek lesznek az esélyeink, hogy megtud­juk, milyen valójában a világunk. Ezzel együtt a siker reményében próbálkozhatunk, hogy a magunk javára jobbá tegyük. Carl Sagan