Hiába van életed száz, vigyázz, melyik oldalra állsz! A cél a fontos, nem a rajt, és te is rájössz majd, ha Átver a látvány.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem baj, ha elveszted szem elől az utat, a lényeg, hogy a célodat nehogy szem elől téveszd!
2. Nem baj, ha elveszted szem elől az utat, a lényeg, hogy a célodat nehogy szem elől téveszd!
3. Van egy hasznos szabály az életre: nem neked kell megvívni az összes csatát, ami az utadba kerül. Válaszd ki azokat, amelyek fontosak és hagyd, hogy valaki más küszködjön a többivel.
4. Ne vesztegessétek az időtöket féltékenységre! Van, hogy az ember vezet, van, hogy lemarad. A verseny hosszú és a végén úgyis csak magaddal versenyzel.
5. Lehet szép a táj félúton - de nem ezért indultál útnak. Neked célod van. És nem örülsz, ha félúton megáll a vonat, vagy leáll az autód. Mert te nem addig akartál eljutni. Célod van. És csak akkor van értelme elindulni, ha célba is érsz. Csitáry-Hock Tamás
6. Bár jól hangzik a "nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel" szlogen, de az igazi játékos, az igazi versenyző a győzelemért áll rajthoz. Hiszen benne van a nevében is: versenyző. Nem résztvevő. Csitáry-Hock Tamás
7. Időt vesztegetni nem egy olyan súlyos dolog. (...) Az élet nem egy rohanás, hanem egy célbalövészet. Nem a megtakarított idő számít, hanem az a képesség, hogy a célba találjál. Susanna Tamaro
8. A hozzáállás fontosabb, mint a tény, ugyanis azon tudsz változtatni. Élj meg hát minden pillanatot! A jókat élvezd, a rosszakról pedig tudd, hogy elmúlik. Amin tudsz változtass, amin nem, azt fogadd el.
9. Az élet a legváratlanabb pillanatokban állít majd válaszút elé. Nem azért, mert nem szeret vagy nem vagy fontos, de erősebbé akar tenni a következő megmérettetésre. Ezért kapsz pofont, ezért a sok csalódás, mert tudja, te képes leszel túljutni rajta, még akkor is, ha ez most lehetetlennek tûnik. Az élet figyel, tesztel, edz, és hidd el, segít, ha majd nem bírod, mert a barátod, a tanítód, a társad. Így hát ne csüggedj, ha nehéz a teher, mert erősebbé tesz, és a végén győznöd kell.
10. Szinte minden versenyen eljön az a pont, amikor elveszel. Kinyitod a szemed, és tudod, bajban vagy. A pulzusod szaporább, az önbizalmad semmivé lett, és hirtelen minden összezavarodik a lelkedben, szokatlan minden, egy dolgot tudsz csak biztosan, hogy utálod magadat, és utálod az egódat, amely arra kényszerített, hogy odaállj a rajtvonalhoz. Lassítasz, és magadba fordulsz.