Hogyan lehetne leírni azt a pillanatot, azt a másodpercet, amikor valaki rájön, hogy vége? Amikor a remény úgy folyik ki belőled, mint a hasmenés egy rossz kebabos pizza után.

Kapcsolódó idézetek

1. Amikor valahol végre jól vagyok, eszembe ötlik: nemsokára vége. S ahelyett, hogy minden percét kiélvezném, azon búslakodom: percről percre fogy az időm. Vavyan Fable
2. Amikor egy szerelem véget ér, olyan ûrt hagy maga után, amit szavakkal nem lehet leírni. Olyan, mint amikor valaki elképzeli, hogy megfullad, és hirtelen tényleg ott találja magát a víz alatt, tágra nyitott szájjal, és a tüdeje fel akar robbanni.
3. Olyan, mintha valaki gyomorszájon rúgott volna, mintha megállt volna a szíved. Olyan, mint az álom, amiben zuhansz a semmibe, és hiába próbálsz felébredni, mielőtt földet érnél, sajnos nem tehetsz semmit. Nem bízol többé semmiben, senki sem az, akinek mondja magát, az életed örökre megváltozik, és az egyetlen dolog, amit profitálsz ebből a rémségből, hogy többé senki sem tudja így összetörni a szíved.
4. Amikor az ember elveszíti a reményt, néha elveszíti az emberségét is. Az elkeseredett emberek elszánt dolgokra képesek, a váratlan tragédia megtestesüléseivé válnak.
5. Vannak ezek a pillanatok, amikor minden normálisnak tûnik, a világ éppolyan, mint amilyennek lennie kellene, de aztán rájövök, hogy nincs többé.
6. Mindenki veszít néha. Nem kapja meg, amit akar. Barátai, szerettei távoznak. Megbán korábbi döntéseket. Igyekszik, ahogy bír, mégis kudarcot vall. Nem a vesztés számít. Hanem a módja. Hogy mit kezd a vereségével. Scott Jurek
7. Amikor érzi az ember, hogy nincs tovább - az ilyen napokon szoktak a dolgok összeroppanni. Agatha Christie
8. Nagyon nehéz, ha az ember átél valamit úgy, hogy nem engedik meg neki, hogy az érzéseit kifejezze. Ez olyan, mint egy megfagyott pillanat. Évtizedek múlhatnak el, és az a megfagyott pillanat mindig ott lesz. Valami történik majd, ha kiolvad. Ezt meg lehet érezni, és utána tovább lehet lépni. Addig, amíg ott van fagyottan, olyan, mintha az ember le lenne szögezve valahova. Feldmár András
9. Tudom milyen érzés veszíteni, mikor biztos vagy benne, hogy jót teszel, ám mégis kudarcot vallasz. (...) Félhettek. Menekülhettek. Úgyis utolér a végzet.
10. Az ember egyik pillanatban derûlátó, a következőben már lesújtja a bizonyosság, hogy úgyis darabjaira hullik minden. És a végén pontosan ez történik. Murakami Haruki