Időpocsékolás lábujjhegyen járni, nehogy megsértsünk másokat. Könnyû annyira elmerülni mások kedvének keresésében, hogy már nem tudunk önmagunk lenni.

Kapcsolódó idézetek

1. Várni valamire vagy valakire, miatta elodázni a pillanatot, elszalasztani azt, ami ott van kéznél, amire várni sem kell már: időpazarlás. Bauer Barbara
2. Napjainkban módfelett divatos dolog az időhiányra panaszkodni. Többnyire azonban ez csak kifogás, nehogy saját kezünkbe kelljen vennünk az életünket. Csíkszentmihályi Mihály
3. Mily rövid átkelésünk az életen. Versenyben vagyunk, de nem társainkkal, hanem az idővel. Megdöbbentő látni, hogy az ember mennyire pazarolja az idejét. Ha nem becsülöd a sajátodat, akkor másokét sem fogod. Tanulj meg jól gazdálkodni az időddel, mivel az ember természetes hajlama, hogy elvesztegesse, főként hiábavaló beszélgetéssel.
4. Amíg mások életével vagyunk elfoglalva, nem lesz időnk azokon a dolgokon javítani, amelyekkel nem vagyunk megelégedve saját magunkkal kapcsolatban. Ahelyett, hogy másokra irigykednénk, inkább gondolkozzunk el azon, hogyan szerezhetnénk meg mi magunk az áhított dolgokat. Egy kicsivel kevesebb önsajnálat, egy kicsivel több erőfeszítés, és máris nem lesz kire irigykednünk.
5. Megtehetnéd - a kedvemért - Hogy lábujjhegyen távozol. Halkan csukod az ajtót életemre. Elmész szépen, és nem kukucskálsz, Nem kell, hogy lássad, mennyire fájsz.
6. Valamivel ki kell töltenie az időt; el kell hitetni magunkkal egy s más dologról egy időre, hogy az fontos. Mert különben egybekulcsolt kezekkel ülnénk az útszélen, és talán ez volna a természetes - minden egyéb csak magahitető fontoskodás. Kaffka Margit
7. Óriási hiba, ha hagyjuk magunkat megbénítani, megfutamítani mások irigységétől, rosszindulatától és pletykájától! Ilyenkor érdemes magunkban tudatosítani: azért alakult ki ez a helyzet, mert van valamink, amit a másik is szeretne, és fáj neki, hogy ő nem rendelkezik vele. Azért haragszik ránk, mert ezt mi juttattuk az eszébe, mi szembesítettük ezzel.
8. Mintha gondoskodhatnánk megfelelően másokról úgy, ha nem vagyunk képesek megfelelőlen gondoskodni önmagunkról; mintha kellőképpen oda tudnánk figyelni mások szükségleteire, ha mi soha egy percet sem szánunk arra, hogy meghalljuk és megértsük a sajátjainkat. Mintha fordulhatnánk tisztelettel és jóakarattal a másik felé, elfogadva sokféleségét az ellentmondásosságával együtt, ha nem fordulunk önmagunk felé tisztelettel és jóindulattal, és nem viseljük el saját ellentmondásainkat. Ismét arra lyukadunk ki, hogy a másik felé vezető út során nem spórolhatjuk meg az önmagunk felé vezető utat.
9. Igazában nem is jó, ha az embernek sok ideje van. Sietség, kapkodás, kétségbeesés, valamit elmulasztasz, más dolgok elmúltak, megint mások nagyobbak, semhogy beleférjenek a röpke időbe... Így telik el az élet. Elkerülhetetlen, hogy erről-arról lekéssen az ember. Ne fájjon a fejed emiatt. Peter Soyer Beagle
10. Minél jobban hajszolod azokat a dolgokat, amelyek éppen előtted állnak, annál inkább elveszíted a valóban fontos dolgokra szánt idődet. Az a szörnyû, hogy egyáltalán nem törődünk azzal, ha elvesztegetjük a valóban fontos időt. Genki Kawamura