Ugrás a tartalomra
Mi, emberek vagyunk a világ legjobb megértői. Amikor viszont más fajokat próbálunk megérteni, hajlamosak vagyunk a saját tapasztalataink alapján modellezni az ő szellemi mûködésüket, képzeletben megtöltve az állatok fejét bölcs elmélkedésekkel, mintha az állatok csak furcsán formált, szőrmebundát viselő emberek lennének.
Kapcsolódó idézetek
-
Az állatokról egy másik, bölcsebb és talán rejtélyesebb elképzelésre van szükségünk. Az egyetemes természettől távol, bonyolult leleménnyel élve a civilizált ember a teremtményeket tudásának nagyítóján át vizsgálja, és így felnagyítva lát egy tollat, az egész kép pedig torzul. Atyáskodunk felettük tökéletlenségük miatt, tragikus sorsuk miatt, hogy olyan mélyen alattunk öltöttek alakot. És itt tévedünk, hatalmasat tévedünk. Mert az állat nem az ember mércéjével méretik. Egy olyan világban, ami a miénknél régibb és teljesebb, kidolgozottan és tökéletesen mozognak ők, olyan érzékekkel megáldva, amiket mi elvesztettünk, vagy sosem értünk el, olyan hangokkal élve, amiket sosem fogunk hallani. Õk nem felebarátok; ők nem beosztottak; ők más nemzetek, akik az élet és idő hálójában összeakadtak velünk, rabtársakként a Föld ragyogásában és vajúdásában.
-
Szeretjük azt hinni, hogy racionális lények vagyunk. Emberiek, tudatosak, civilizáltak, gondolkodók. De ha szétcsúsznak a dolgok, csak egy kicsit is, akkor egyértelmûvé válik, hogy nem vagyunk jobbak az állatoknál. És bár mindannyiunkban ott lakozik egy állat, az különböztet meg minket az állatoktól, hogy gondolkodunk, érzünk, álmodunk, szeretünk. És minden valószínûség ellenére, minden ösztönünk ellenére: fejlődünk.
-
Mi, állatok, akik magunkat embernek tartjuk, nekünk is vannak gonosz, gyûlöletes gondolataink.
-
Az értelem színlelésébe csomagoljuk vad és titokzatos világunkat. Tudománnyal és vallással fedjük be a felfogóképességünkben tátongó ûröket, és úgy teszünk, mintha rendet csináltunk volna. És többnyire be is válik ez a tettetés.
Mark Lawrence
-
Az emberek világában, éppen úgy, mint az állatokéban, fontos a testbeszéd és a viselkedés tanulmányozása, sokkal inkább, mint a szóbeli közléseké. Az állatok egyszerûek, őszinték. Csak az ember rejti érzéseit a szavak ködfüggönye mögé.
Katarina Mazetti
-
Ha közelebbről megvizsgáljuk, hogy mi történik a világban, akkor rájöhetünk, hogy minden intelligenciája ellenére az ember valójában a legostobább állat, hiszen nem érti önmagát. A kutya tudja, hogy mit kell egy kutyának csinálnia, és a macska is érti, hogy mit kell tennie. Minden állat tudja a dolgát, és csak azt teszi, amit tennie kell. Mi viszont nem ismerjük igazi feladatunkat, sem igazi utunkat ezen a világon, helyette csupán önmagunknak élünk.
-
Noha mi vagyunk az egyetlen faj, mely intelligenciája révén elvileg képes felülemelkedni a különféle meghatározottságain, mégis sokkal inkább pszichológiai gépezetként, mintsem autonóm gondolkodóként viselkedünk.
Boldogkői Zsolt
-
Nem, határozottan nem értjük az emberformájú lényeket, ha tőlünk teljesen eltérően viselkednek. És nemcsak akkor nem értjük őket, ha gonoszak. Akkor sem értjük őket, ha más az észjárásuk. Akkor sem értjük őket, ha sokkal gyengébbek, mint mi. Ha sokkal jobbak, mint mi.
Bodor Pál
-
Mi vagyunk azok a lények, akik optimalizálni tudnának mindent, hogy itt mindenki piszok jól éljen, mind növények, mind állatok, mind emberek. Mi megkaptuk ezt a bizalmat, és ehhez képest felzabálunk mindent ész nélkül.
-
Egyszerre vagyunk a legokosabb és a legostobább állatok a földön. Annyira okosak vagyunk, hogy atombombákat és szuperintelligens algoritmusokat tudunk előállítani. És annyira ostobák, hogy elő is állítjuk ezeket, pedig fogalmunk sincs arról, hogy képesek leszünk-e őket az ellenőrzésünk alatt tartani, és ha nem, az a pusztulásunkat okozhatja.
Yuval Noah Harari