Mindannyian bíbelődünk a vallási, családi vagy akár közösségi hagyományainkkal, mert azt gondoljuk, hogy azok tartanak bennünket életben. De a világ változik. Bizonyos hagyományok megszûnnek, kikopnak és jönnek helyettük újak.

Kapcsolódó idézetek

1. Ahogyan változnak a dolgok, úgy mi is képesek vagyunk velük változni és elfogadni a körülöttünk lévő világ és önmagunk folytonos változását. Ha ezt valaki elfogadja, az persze sok esetben úgy tûnik, mintha újrakezdés lenne, de alapvetően egy folyamatos változás, amiben benne vagyunk. Kollár-Klemencz László
2. Változunk, hiszen a környezetünk is változik. A régihez való ragaszkodás visszatart a fejlődéstől.
3. Én abban hiszek, hogy az emberek változnak. Hogy képesek vagyunk alkalmazkodni egymáshoz, egyre jobban odafigyelni a másikra, az igényeire, és észrevenni, hogy a tevékenységein hogyan hatnak a környezetünkre. Folyton változunk. A folyamat része az is, hogy a változást észrevegyük, pláne egy családban, ahol mire kettőt pislantasz, a gyerekeid már felnőttek.
4. Ahhoz, hogy túléljük ezt a világot, azokkal maradunk, akiktől függünk. Rájuk bízzuk reményeinket, félelmeinket. De mi történik, ha oda a bizalom, hová menekülünk, ha mindaz, amiben hittünk, semmivé foszlik? Amikor minden veszni látszik, a jövő kiismerhetetlen és saját létünk veszélybe kerül, csak annyit tehetünk, hogy menekülünk.
5. Idővel változik az élet, és vele változunk mi is. Michael Slepian
6. Sokkal több állandó dolog van, mint amennyi változik. Szeretjük ezeket, teszünk értük. Sőt kifejezetten az általuk nyújtott biztonságba vonulunk vissza, amikor azt látjuk, hogy mennyi minden változik a világban: a saját gondolataink, a kapcsolataink, a hétköznapjaink biztonságába. Szertics Gergely
7. Mindenki a saját világában él. Ha meg akarjuk változtatni a világunkat, nekünk kell megváltoznunk.
8. El kell fogadni, hogy változik az ember élete, bizonyos dolgok véget érnek, aztán újrakezdődnek vagy nem kezdődnek, más dolgok lépnek a helyébe.
9. Vannak pillanatok, amikor úgy látjuk, hogy minden megváltozott körülöttünk; még a mozdulatok is új jelentőséget kapnak, talán a nap egyes órái is megváltoztatták helyüket. Guy de Maupassant
10. Nem hiszünk abban, mire apáink tanítottak, elcsúszik lábunk alatt a biztos talaj, mire ők építettek, de nem tudjuk elérni az új hitnek zöld partjait, hol boldogító megnyugvást találnánk. A régi és az új eszmevilág közt lebegve elveszítjük az életnek igazi értékét, annak örömét és megbecsülését. A két eszmevilág közt lebegve, elveszítjük az igazi erkölcs alapját, erkölcstelenek, tudatlanok, kételkedők és szerencsétlenek vagyunk lelkünk mélyéig. Jász Géza