Mindenkinek legszigorúbb bírája a saját gyereke - a legszigorúbb akkor, ha hallgat.

Kapcsolódó idézetek

1. Sokszor a hallgatás a legnagyobb vád. Jókai Mór
2. Az ember legszigorúbb kritikusa nagyon sok esetben saját maga. Csíkszentmihályi Mihály
3. Minden anya előbb-utóbb rádöbben, a gyereke jobb ember, mint ő. Erről azonban mélyen hallgat.
4. A legtöbb ember rossz bíró a maga dolgában. Arisztotelész
5. A hallgatás a legőszintébb tanácsadó.
6. A legrosszabb korrepetitor, gyerekeinek legrosszabb házitanítója mindig maga a szülő. Saját gyerekünk idegesít minket a legjobban lecketanulás közben, hiszen vele szinte a fogamzás pillanata óta együtt tanulunk mindaddig, amíg velünk él vagy talán még tovább. Egymásban is a világot tanuljuk, a világot és az embert, az emberi kapcsolatokat - és ki-ki tanulja ebben a tükrözésben önmagát. Ezt a nehéz, sokszor feszült, hol öröm-, hol szenvedésteli tanulást nem lehet még lecketanulással is megterhelni. Nem bírja ki. Vekerdy Tamás
7. Az igazságtalanság mindennél jobban fáj; a szülők igazságtalansága mindenkiénél. Oláh Gábor
8. A gyerekek szigorú bírák, ha a szüleikről van szó, nem ismernek irgalmat. Jon Krakauer
9. Minden gyerek őszinte és spontán. Az a pillanat, amikor a gyerek mondani akar valamit, és megállítja magát, a legtragikusabb egy ember életében. Onnantól már vigyáz, már tudja, hogy büntetik őt azért, mert igazat mond. Azontúl már azt mondja, amit a másik akar, nem azt, ami belőle jön. Feldmár András
10. Ha mindenki kiabál, csak azt lehet meghallani, aki hallgat. Victor Eftimiu