Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Nagy úr az idő, a halál, mindent de becsap, ha megáhít, minden elevent lekaszál, csak szerelmünk napja világít.

Vladimir Szolovjov
🤲 Elfogadás 📚 Könyvek és olvasás
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. A szerelem nagy úr, és vakká tesz. Olykor a rossz fiú rossz lányt választ, és ennek meg is lesz a következménye. Pillanatok alatt nemcsak szerelmet, reményt, de még fogakat is el lehet veszíteni, ha a nő, aki elcsábított minket, rafináltabb, mint egy piaci pénzváltó. Csabai Márk
  2. Az idő elég nagy úr, sőt azt mondom, a legnagyobb úr, és állati szemét, úgyhogy ledarál mindenkit. Háy János
  3. Minden jó véget ér egyszer. Szeretteink meghalnak. Az idő láthatatlan, de kérlelhetetlen, és csendesen uralkodik az életünkön.
  4. Aki olyasmiben reménykedik, hogy az idő helyrehoz mindent, begyógyítja a sebeket, csalódik. Az idő nem mulaszt el semmit, nem gyógyít be semmit - az idő bennünket pusztít el. Ez a valóság, de az időben így is lehet élni. Csoóri Sándor
  5. Az idő mindent kiéget belőlünk, minden hazugságot. Ami megmarad, az a valóság. Márai Sándor
  6. Az idő mindent elsodor, akár tetszik nekünk, akár nem. Az idő mindent maga alá gyûr, és végül nem marad más, mint a sötétség. Néha rátalálunk valakire ebben a sötétségben, aztán újra elveszítjük őket, visszahullanak oda, ahonnan érkeztek. Stephen King
  7. A szerelem is meghal, kicsikém... mint ahogy minden és mindenki felett ott lebeg a halálos ítélet. (...) Ha megsiratjuk, akkor sem támad fel, s ha gyötörjük egymást, csak meggyalázzuk szép halottunkat.
  8. Az élet álom, amelyből csak akkor ébredünk föl, amikor meghalunk. Amíg élünk, múlik az idő. (...) Nincs már szívem, se testem, se lelkem, semmim! Csak a tiszta szerelmem van, (...) ami meg akar mutatkozni, de nincs az az idő és az a tér, ahol megmutatkozhatna. Paulo Coelho
  9. Nagy az én szerelmem, de mit tehetek a szerelem hatalma ellen? Napjában százszor haldoklom a fájdalomtól, százszor éledek ismét újra; de ezt az édes fájdalmat el nem cserélném a világ minden öröméért.
  10. Az ember meghalhat a magánytól, de meghalhat az optimizmustól is, az optimizmus a végén ugyanúgy megsemmisít. Az idő halad előre. Taffy Brodesser-Akner
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat